Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pásztor Sándor: Nyomdaipar Esztergomban

írókat, tudósokat. Jó órában érkezett és alapított nyomdát Beimel József komáromi származású nyomdász (1822-1846). Kisebb kiadványok mellett a tekintélyes terjedelmű művek sokasága jelent meg nyomdájában, melyet később kötészettel is bővített. Tetszetős és versenyképes kivitelű könyveit maga a főegyházmegye forgalmazta. A papság és a hívek biztos vevőkört alkottak ahhoz, hogy Beimel is megtalálja számítását. Jó nyomdász volt, és szép könyveket állított elő. A vállalkozás sikerét bizonyítja, hogy fíóknyomdát is létesített Budán, melyet később fokozatosan fejlesztett az itteni műhely rovására. Az 1837-38. évi árvíz állítólag elöntötte a nyomdát, és komoly károkat okozott. Beimel egyre több időt és gondot fordított budai nyomdájára; az esztergomi műhelyt elsorvasztotta, majd 1850-ben eladta Horák Egyednek. Ö maga ugyanebben az évben Budára költözött. Horák Egyed nagy buzgalommal és hozzáértéssel a Lőrinc utcában — a mai Mártírok útján egy jól működő nyomdaüzemet létesített nagy könyvkötészettel. Kezdeményezésére először jelennek meg magyar nyelven kisebb népszerű kiadványok. Ezek főleg ismeretterjesztő művek voltak. A Horák-nyomda bátran felvehette a versenyt az ország bármely nyomdájával, szép kiállítású könyveit ma is megcsodálhatjuk múzeumainkban. A Bazilika felszentelése (1856) alkalmával számos ünnepi kiadvány jelent meg részben díszkiadásban is. E művek külföldön is hirdették a nyomda jó hírét. Mérföldkőnek is tekinthetjük Horák Egyed 27 éves esztergomi munkásságát. 1877-ben Buzárovits Gusztáv megvásárolta a Horák-féle nyomdát. A kitűnő üzleti érzékű nyomdász tervei közt a nyomda fokozatos fejlesztése és modernizálása szerepelt. Ismét fellendülőben volt a kulturális élet a városban, egyre inkább fejlődött az iskolai hálózat is. Az egyház is fejlesztett, új leánynevelő zárdát építettek. Ezek mind megannyi nyomdai tevékenységet igényelnek. Buzárovits felújította betűkészletét. Lipcsében vásárolt betűket. A kötészetet is új gépekkel látja el, melyeket a Krause cégtől rendel meg. Feljegyzések szerint a nyomda 12 munkást foglalkoztat, de Buzárovits maga, valamint felesége és lánya is az üzemben dolgozik. Ezidőtájt már túlkínálat is jelentkezett, nyomdai munkások, főleg fiatal legények váltak munkanélkülivé, kenyérkereset után bejárták egész Európát. Buzárovits haladó gondolkodású és szociális beállítottságú ember volt. Emellett a szakma megszállottjának és jeles mívelőjének is tartották. Szívesen fogadta házába a messziről jött vándorlegényeket, és ezzel meglevő munkásait is jobb munkára sarkallta, a hozott új fogások, szakmai elképzelések elsajátítására ösztönözte őket. Sajnos korai halála megakadályozta abban, hogy terveit maradéktalanul megvalósíthassa. De méltó örököse volt özvegye, aki húsz évig vezette az üzemet. 1907-ben a vő, Philipp Konrád vette kézbe a vállalatot nem kevés sikerrel. Egymás után jelentek meg a folyóiratok, újságok, könyvek, az apró reklám- és üzleti nyomtatványok, megelőzve a legnagyobb vidéki nyomdákat. Természetesen a géppark is felfrissült, bővült. A nyomdához hatalmas könyvkereskedés és írószerbolt épült. Philipp már akkor érezte a mai idők szelét. Különféle elszámolási, ügyvi428