Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pásztor Sándor: Nyomdaipar Esztergomban

rnány fejlődésének segítőjévé lett. Az első nyomtatott könyv 1440-ben jelent meg gondozásában. Ez még utánozta a kézzel írott könyvek betűit, szedéstükrét, díszítéseit. A mester célja elsősorban azonban az volt, hogy minél több példányban és a lehető legolcsóbban jelenjenek meg könyvei. 1455-ben jelentette meg fő alkotását, a 42 soros bibliát. Találmányát utóda, Schöffer Péter tökéletesítette tulajdonképpen a szóközök differenciálásával, így a 290 féle betűjel helyett már csak 100-egynéhány darabra volt szükség. Az egységes sorkimenet elérése végett Gutenberg kénytelen volt különböző szélességű ligatúrákat (ikerbetűket) metszeni és önteni, mert a szavak közé egyforma szóközöket osztott be. Ezért helyenként hol szélesíteni, hol keskenyíteni kellett az írásjeleket. Schöffer ezt a szóközök mértékének változásával oldotta meg (sorkizárás). Harminchárom év, szinte fél emberöltő és egy jó mecénás kellett ahhoz, hogy Gutenberg találmánya Magyarországon is fedelet kapjon. Nagy királyunk, Mátyás és felesége, Beatrix is hódolói, pártfogói lettek az Európát már meghódított művészetnek. Mátyás Karai László budai prépostot, alkancellárt követként Rómába küldte. Itt ismerkedett meg Hess Andrással egy nyomdában. A követ meghívta hazánkba az itáliai nyomdászt, aki aztán Budán 1472-ben megalapította az első magyar nyomdát. Első művének címe „Chronica Hungarorum" - Magyarok krónikája. Királyunk tetszéssel és szívesen fogadta nyomdászunk munkáját, öröme is telt abban. Kivitelezés szempontjából nyilvánvalóan még nem érte el a kiadvány az itáliai, németországi vagy francia könyvművészeti színvonalat. Egy másik magyarországi ősnyomda néhány kiadványa maradt fenn az 1470-es, 1480-as évekből A mohácsi vész után Buda és az ország nagy része török megszállás alá került, ami hosszú évekre lehetetlenné tette a könyvkiadást és nyomtatást hazánkban. Hess András rövid budai tevékenysége után 60 évvel létesül újból nyomda Magyarországon a töröktől szabad nyugati és északi területein és Erdélyben. A korabeli nyomdászat létrehozását a hitviták, a reformáció és ellenreformáció ideológiai harca ösztönözte. A krónika ettől kezdve már sok híres magyar nyomdász nevét és tevékenységét jegyezte fel, akik szinte kivétel nélkül a már virágzó német és hoiland vagy más európai nyomdákban tanulták mesterségüket. Az egyik leghíresebb erdélyi nyomdász Tótfalusi Kis Miklós (1650-1702) volt. Amszterdamban sajátította el a betűmetszés és öntés, a betűszedés tudományát oly tökéllyel, hogy több európai országból kapott megrendelést betűk előállítására. A könyvnyomtatásból származó jövedelmét önálló könyvkiadásra fordította, több mint száz művet adott ki. Buda felszabadulása után az első nyomdát Landerer János Sebestyén alapította (1724). Késői örököse, Landerer Lajos 1840-ben társult Heckenast Gusztáv könyvkereskedővel. Termékeit mindnyájan ismerjük a történelemből. Itt készült a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap, 1848. március 15-én itt nyomták ki a forradalmi kiadványt, a ti426