Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

alakulása. Alapvető problémát okozott a tőkés export stagnálása, illetve csökkenése. A fejlett ipari országokban ezekben az években gyors átrendeződési folyamat indult meg. A hagyományos szerszámgépeket egyre inkább az NC technológia, a speciális egyedi gépek és nagy pontosságú géprendszerek váltották fel. Ezzel egyidőben a fejlődő országokban meggyorsult a hagyományos szerszámgépek gyártása (az olcsó munkaerő miatt kedvező áron), ami piaci lehetőségeinket csökkentette. A tőkés és szocialista országokban egyre inkább előtérbe került a termelékenység növelésének intenzív útja. Ez a szerszámgépiparban is a termelékenyebb gépek megjelenésével járt, ami új technológiák, új gépesítési elvek és új gépvezérlési módszerek alkalmazását is jelenti. A gyár tervei a termékszerkezet komoly, lényegi megváltoztatására irányultak. Reálisnak, gyorsnak és a piaci bevezetés szempontjából előnyösnek látszott a licencvásárlás. Ennek felismerése után 1971 elején a Ratier-Forest francia cég, valamint a Technoimpex - SZIM között licencszerződés megkötésére került sor. Az évtized során bekövetkezett fejlődést és változásokat már nem lehetett az előző évtizedek mércéjével mérni. Az új gépek bevezetése teljesen megváltoztatta a gyártás technológiáját, a termékek jellegét, kereskedelmi (import-export) vonatkozásait és a gyár dolgozóinak szakmai szemléletét. A Forest-szerződés a V-AN marógépcsalád kézi és numerikus vezérléssel ellátott változatait, valamint a CU9 típusú numerikus vezérlésű megmunkáló központ esztergomi gyártását szabályozta. A gyártás már 1972-ben megkezdődött, és az első 10 gép legyártása és üzembehelyezése után kereskedelmi és műszaki szempontból olyan következtetésekre jutottunk, hogy az NC gépek választéka bővítésre szorul. A felmerült igényeket elégítette ki az ugyancsak Ratier-Forest céggel kötött második szerződés 1975-ben. A szerződés szerint gyárunkban megkezdődik a „Polyax"' gépcsalád különböző változatainak gyártása. Az új szerződés alapján a gyártás már 1975-ben megindult. Az 1970-es évek elején egyre növekvő problémát jelentett az általunk gyártott gépek keresletéhez képest a szűk kapacitás. Egyetlen út látszott reálisnak: a hagyományos szerszámgépek gyártásának megszüntetése és olyan bedolgozó bázis létrehozása, ahol a hagyományos gépeink gyártását részben átveszik. Ezen törekvésünkben fontos elhatározás volt az ME 1000 marógép gyártásának megszüntetése 1975ben. Csökkent a gyalugépek darabszáma is. További változást jelentett a gyár életében az Érsekvadkerti Mezőgép gyáregységnek gyárunkhoz történő csatolása. 1975. április 1-én a gyáregységben 130 munkás és 30 alkalmazott dolgozott. Gépjárművek javításával, vasszerkezetek gyártásával és csomagolási bérmunkák végzésével foglalkoztak. A gyáregység szegényes gépparkkal rendelkezett. Termelő kapacitásának átállítása bonyolult, nehéz feladatot jelentett az esztergomi gyár dolgozói és vezetői részére, de az érsekvadkerti dolgozóknak is. A fő cél: gyors ütemben növekvő szerszámgépgyártó kapacitás létrehozása megmunkáló gépekben és gyártóképességben. Ez a folyamat több éves terv szerint valósult meg. Megfelelő hatékony intézkedésekkel elértük, hogy a gyáregység 1976354