Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

pasztalatokra tettünk szert, amelyeket a következő években a legkorszerűbb gépek, az NC gépek gyártása során hasznosítottunk. Az 1969-70-es években újabb jelentős gyártmányfejlesztő munkába kezdtünk. A legkorszerűbb szerszámgépfejíesztési és alkalmazási elvek alapján új marógépcsalád kialakítását határoztuk el. Gyártmányszerkesztésünk a tervező munkával lényegében elkészült, közben azonban világossá vált, hogy a teljesen saját erőből végzett gyártmányfejlesztés és gyártási kísérletezés nem célszerű és nem gazdaságos, ezért a nemzetközi kapcsolatokban eavre általánosabbá váló útra tértünk: licencvásárlással megkezdtük a legkorszerűbb technikát képviselő NC gépek gyártására való felkészülést. Az 1960-as évtized végéig terjedő időszakban bekövetkezett fejlődést minőségi változásnak tekintjük. A gyár technikai alapjaiban, dolgozóinak szakképzettségében, az új iránti fogékonyságban, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kialakult rugalmasabb gazdaságpolitikai helyzetben felkészült az új, minden eddiginél nagyobb feladatokra. Dolgozóink alkotókészséae nagy eredményeket hozott. Ebben döntő szerepet játszott a szocialista munkaverseny. Dolgozóink többsége általában 75-85 %-a - szocialista brigádokba tömörült, és a javuló gazdasági munka mellett egyre nagyobb szerepet kapott a továbbképzésért és a társadalomért végzett munka is. A gyár kollektívája évről évre komoly, a gyári élet minden területén előre vivő vállalásokat tett, és azokat teljesítette is. A gyár 1968-ban elnyerte a Szocialista Munka Gyára címet, önkéntes vállalással, a termelékenység lényeges javításával és munkaszervezéssel 1968-ban a környéken elsőnek tértünk át a 44 órás munkahétre. TERMÉKSZERKEZETVÁLTÁS ÉS A MÁSODIK NAGY REKONSTRUKCIÓ IDŐSZAKA (1971-1980) A gyorsuló műszaki fejlődés és az új gazdasági szabályozás ösztönzési irányai az 1960-as évek végén újra napirendre tűzték a legkorszerűbb gyártmányok bevezetését és a gyártástechnológia fejlesztését. A szerszámgépgyártás nemzetközi színvonala és eredményei alapján a jövő útja az NC gépek bevezetése lehetett. Egyre sürgetőbben került napirendre a termékszerkezet-váltás feladata. A hagyományos gépeket új, nagyértékű, nagy teljesítményű, nagy pontosságú ún. progresszív gépekkel kellett felváltani. A nyárban a termékszerkezet-váltás legdöntőbb területe, amely a gyár helyzetét a legnagyobb mértékben befolyásolja, az NC gépek gyártása, ehhez kapcsolódik az NC gépek üzembehelyezésével új, korszerű technika alkalmazása. A korábban gyártott gyalugépek, egyetemes-, szerszám- és pantográf-marógépek mellett az 1960-as években bevezetett MM 320 másológéppel kialakult az a termékszerkezet, amelyet az 1970-es években már hagyományosnak minősítünk. Szerszámgépgyártásunk a népqazdasági érdekekkel összhangban mindinkább exportorientálttá vált. A gyár exporttermelése korábban is magas volt. Ezen belül azonban nem volt kielégítő a tőkés export ti Esztergom ipuftorténete 353