Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

derek, akik később a gyár megbízható, sok tapasztalatot szerzett vezetői lettek, és munka mellett megszerezték az elméleti képzettséget is. A nagy feladatok váltakozó sikerű teljesítését jelzi, hogy a tervteljesítési megtorpanások mellett voltak olyan esztendők is, amikora feladatok kimagasló teljesítéséért a gyár kollektíváját „élüzem" címmel tüntették ki. A GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS ÚJ ÚTJAIN (1957-1963) Ezt a viszonylag rövid időszakot azért értékeljük külön fejezetben, mert ezekben az években a gyár történetében korábban el nem képzelt tudatos, tervszerű gyártmányfejlesztési munka valósult meg. Ennek hatása legalább további egy évtizedre meghatározta a gyár arculatát, A technikai fejlődés gyorsuló ütemét a szerszámgépipar közvetlenül érzékeli mind a felhasználók igényében, mind a saját gyártási technológiájában. Már az 50-es évek közepén nyilvánvalóvá vált, hogy a régi gyalugépekkel, marógépekkel sokáig nem lehet a nemzetközi piacon megélni. Életszükségletté vált újabb gyártmányok bevezetése; ennek időben történő felismerése nagy érdeme a gyár dolgozóinak. A gyártmányfejlesztő munka a gyalugépek korszerűsítésével kezdődött. Három év alatt 3 nagyságrendben, 12 változatban kifejlesztettük a GH harántgyalugép-családot. Ez európai színvonalon is a legkorszerűbb típusok egyikének bizonyult. A legfejlettebb változat a forgóasztalos másológyalu, mely a brüsszeli világkiállításon 1958-ban nagydíjat kapott. Ez a gyár munkájának igazi, nemzetközi elismerése volt. A gép versenyképességét az állandó kereslet és a 80 % körüli exporthányad bizonyítja. Hazánkban korábban nem gyártottak pantográf másoló marógépet. Ennek kifejlesztése 1957-ben kezdődött. Az MP-200 típusú gép jól sikerült, 80-90 °/o-os exporthányad mellett kb. 3 000 db készült belőle. Hiányzott Magyarországon egy középnagyságú konzolos marógépcsalád. Ennek prototípusát 1959-ben készítették el, a sorozatgyártás 1960-ban kezdődött. A marógépcsalád magába foglalta az MU 250 egyetemes, az MF 250 függőleges marógépet. Az MU-MF gépekből 630 db-ot gyártottunk. Később azonban a nagyszabású fejlesztési munka során gyártott termékeinkkel szemben a növekvő keresletet nem tudtuk kielégíteni. A SZIM Esztergagépgyárában jelentkező szabad kapacitásra való tekintettel e gépek gyártását 1962 és 1967 között befejeztük és átadtuk az Esztergagépgyárnak. 1960-ban kifejlesztettük az MSU 250 szerszámmarógépet. Használhatóságát növelte, hogy a legsokoldalúbb technológiai megoldások érdekében sokféle tartozékot is szállítottunk. Közel 500 db-ot gyártottunk, a gép 3 különböző rangos vásári díjat is kapott. Az előbb felsorolt igazán nagyszabású gyártmányfejlesztő munka mellett jól érzékelteti a jövő tudatos megalapozását az is, hogy még további 2 gép prototípusát készítettük el. Az RG 125 reszelő- és fűrészgépet 1959-ben, a GH 250-es kis harántgyalugépei pedig 1960-ban. Ezek gyártására nem került sor. Két évtizedes távlatból vizsgálva a gyártmányfejlesztés erőfeszítéseit és eredményeit, nagyra kell érté350