Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára
kelnünk ezéket.az éveket azért is, mert még további új gyártmányok kifejlesztésére is képes volt a gyár kollektívája. Az MFM 250 másoló marógép tervcélját 1960-ban, az FKOE 250 koordináta fúrógép tervcélját pedig 1961-ben hagyták jóvá. Ilyen nagyszabású gyártmányfejlesztési program alapján joggal értékelhetjük úgy ezt a néhány évet, hogy a gyár. történetében az államosítást követően ez volt a második felvirágzás szakasza. A gyorsütemű gyártmányfejlesztés 1960-tól azonban •fokozatosan szűkös termelési lehetőségekbe ütközött. A gépparkot bővíteni, a gyártás általános kultúráját emelni kellett. Egyre súlyosabban jelentkeztek a szociális ellátottság hiányosságai. A gyár.termelése 1963-ban jelentősen visszaesett, a felsorolt problémák súlyos belső feszültségeket teremtettek. A gyárban szembe kellett nézni a vidéki ipartelepítés politikájának esztergomi következményeivel is, Avvárosba új üzemeket telepítettek. Képzett szakmunkásbázist elsősorban a szerszámgépgyár jelentett, ezért sok kiváló, nagy tapasztalatú, dolgozónk helyezkedett el az új üzemekben. Ez a helyzet hátrányosain érintette a gyárat, de a város iparosítása szempontjából jelentős hozzájárulásnak bizonyult, E szép — sikerekben és nehézségekben gazdag — években a gyár dolgozóinak zöme becsületesen helytállt, szerszámgépgyártásunk felnőtté vált." . AZ,ELSŐ NAGY REKONSTRUKCIÓ ÉVEI (1963-1.970), Az ipac átszervezése során gyárunk 1963-tól a Szerszámgépipari Művek. kerekébe tartozik- Országos ipari nagyvállalatról van szó, mely mintegy .8. ezer dolgozót foglalkoztatott. Az irányítást Budapest székhellyel vezérigazgatóság végzi. A fővárosban 3 gyár és 1 fejlesztő intézek yidéken. pedig 4.gyár.működött. A S.ZIM a magyar szerszámgépgyártás legnagyobb vállalata. A mi gyárunk új neve „SZIM Esztergomi Ma/ógé.pgy tár ta" h Ennek a korszaknak .azonban nemcsak a szervezeti változás jroiptt kezdő. éve .az 1963. év, hanem azért is, mert ekkor kezdődött éj a gyár teljes rekonstrukciója. Az államosítás után végrehajtott jelentős beruházások részben már szűkösnek bizonyultak, részben pedig egyoldalúnak,, mert lényegében^ csak a termelés mennyiségi növ.elését'.tették-lehetővé. Az ezekben .az években megvalósult rekonst.rykciós. beruházó? több feladat megoldására volt hivatott: - a termelés további bővítését biztosító kapacitásnövelést kelleti elér... nj; a gyárat q.lkaJmas$á kejlett tenni olyan minőség elérésére, amelyet a legkorszerűbb szerszámgépek gyártása megkövetel; ,-. m e9 kellett oldani a szociális ellátás problémáit. Öj"termelőüzemek épültek, és lényegében kicserélődött a megmunkáló géppprk^ A korábbinál jóval nagyobb pontosságú gépek egész sorának üzembelielyezese szolgálta a minőség javítását. Igen jelentős fordulat, következett be a szociális ellátás terén is. Korszerű fürd.p-öltöző, orvosi rendelő, ezer személyes üzemi konyha és .pbédlő, valamint 100 személyes munkásszáló épült. Az üdülési lehetőleg kibővült ázzál, hogy 60 ezer órás társadalmi munkával a gyár 351
