Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

Az esztergomi gyár mellett a budapesti központi iroda is munkásvezetés, illetve ellenőrzés alá került. Megalakult az-„Esztergomi Szerszám"gépgyár NV". Az államosítás után a gyár új vezetőinek súlyos gondokkal kellett megbírkózniok, mert a vállalat anyagi helyzete- már->az államosítást megelőzően is ziláít volt. Mégis új korszak köszöntött bei még pedig nem csak a gyár vezetését illetően. Az államosítással korábban soha el nem képzelt műszaki-gazdasági fejlődés indult-meg. Ezzel lezárult a gyár történetének első, közel három évtizedes szakassza. A politikai, társadalmi és gazdasági váítozások országös s'zrnten is történelmi jelentőségű fordulatot hoztak. •• Méltányos, hogy a gyáralapító és gyártulajdonos Petz testvérek esztergomi működésének évtizedeit is értékeljük. Érdemük, hogy az ipar néJküli városban gépgyárat alapítottak. Valószínű, hogy a Petz gyár léte nélkül Esztergomban az államosítás ufáni

: években ném alakul' 1cí egyáltalán szerszámgépgyártás. Petzék főleg kezdetben szűkös tőkével rendelkeztek. De jellemző rájuk, hogy képesek voltak nagy távlatokban gondolkodni és tervezni. Külföldi tapasztalataik és-nemzetközi kapcsolataik a kis üzemet, majd a közepes gyárat a fejlett országok fejlesztési és fejlődési körében tartották. A gyárvezetés mindenkon követelménye az élenjáró műszaki színvonal elérése volt. Ez mindenképpen pozitív vonás, korszerű termékek létrehozását sürgető erő volt. A főleg kis tőkéseket sújtó nehéz, válságos időszakokban is talpon maradtak, elsősorban rugalmas, gyors manőverezésre képes vezetői-képességeik eredményeként. Az esztergomi gépgyártásnak előnyére szolgált, hogy a gyártulajdonosok minden tevékenységüket, -más-ágazatban szerzett nyereségüket a gépgyártás fejlesztésére fordították. Viszonylag komplex módon fejlesztették a gyártmányokat, a technológiát, a termelés szervezését, a kereskedelmet és a nemzetközi kapcsolatokat. A gyár dolgozóinak csak „ártatlan" szervezkedését (dalárda, színjátszás stb.) tűrték, semmiféle politikai vagy érdekvédelmi csoportosulásról szó sem lehetett. A háborús évek alatt bizonyos nacionalista törekvéseket, jobboldali színezetű eszmei áramlatokat igyekeztek a gyárban meghonosítani. Érthetően szigorú munkafegyelmet követeltek^ és ez esetenként katonás „drill"-be csapott át. összességében mégis kenyeret, létbiztonságot jelentett több száz családnak a Petz gyárban dolgozni, ahová egyébként rgen nehéz volt bejutni. •• • '• - •' Sajnálatos, hogy a felszabadulást követően súlyos konfliktusok keletkeztek a gyár tulajdonosai és az új, kialakulóban lévő politika és társadalom között. Ennek természetes következménye lett, hogy a Petz testvérek nem illeszkedtek be az új társadalomba, és így nem vehettek részt a szerszámgépgyártás új, nagyszabású fejlődésében. NAGY SIKEREK ÉS MÚLÓ NEHÉZSÉGEK ÉVTIZEDE (1948-1957) Ez az évtized azért tekinthető külön korszaknak, mert -magába foglalja az államosítás utáni első nagy fejlődési szakaszt, Ez nemcsak a nagy-: szabású beruházásokra értendő, hanem a dolgozói létszámra, a .termelés értékére, az új gyártmányok bevezetésére is. A gyár munkája az 346