Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

államosítás után fokozatosan beilleszkedett a népgazdasági tervekbe, és sorsa nem alakult a továbbiakban a tőkés piac kénye-kedve szerint. Országos tervek szabályozták és biztosították a gyorsütemű fejlődést. A gyár elé tűzött feladatok évről évre gyorsan növekedtek, és ezek teljesítése csak az ország általános iparosításával összhangban valósulhatott meg. Ennek érdekében szükség volt a gyári helyzet gyökeres átalakítására is. Az államosítás után közvetlenül nagyarányú állami beruházások kezdődtek. A gyárat az ipar fejlesztési tervében az ország egyik jelentős és gyorsan fejlesztendő szerszámgépipari bázisává jelölték. A beruházások során a gyárhoz csatolták a szomszédos vásárteret, ahol 1949-1951 között új, hatalmas gyárcsarnok épült. A növekvő feladatok teljesítéséhez korszerű megmunkáló gépeket is üzembe helyeztek. 1949-ben államosították az esztergomi KNORR vasöntödét és gépgyárat. Ezt a családi tulajdonú üzemet 1870-ben alapították, profilja vasés fémöntés, alkatrészek forgácsolása és mezőgazdasági gépgyártás. Ismert, megbízható munkát produkáló kis cég volt, jól felkészült szakemberekkel, 50 főnél kisebb létszámmal. A gépeket és a dolgozókat 1951-ben átcsoportosították a szerszámgépgyárba, ezzel is erősödött a gyár. Az állami tervgazdálkodás bevezetésével a gyár egyik fő feladata a profiltisztítás volt. Az államosítás utáni 2-3 évben még 9 féle terméket gyártottak. Ez az erők szétforgácsolását jelentette, de az új, korszerűbb gyártmányok bevezetését is gátolta. A cél a teljesen tiszta szerszámgépgyártási profil volt. Megkezdődött az új szerszámgépek gyártása. Állandó gyártmánynak bizonyult a már előbb említett PW 550 gyalugép, néhány év múlva pedig ennek korszerűsített változata. A gépnek biztos piaca volt, és nagy, 70 % körüli exporthányadot értünk el. Ez a gép lett az államosítás után az első sorozatban gyártott termékünk. Egy évtized alatt 2 030 darabot gyártottunk. Mivel az országos iparfejlesztés során sok csúcsesztergára volt szükség, ezért gyárunkhoz profilírozták a más üzemekben kifejlesztett kisebb méretű csúcsesztergákat is. 1950-54 között EAN-170 és E1N csúcsesztergákból 1 240 db-ot gyártottunk. A tiszta szerszámgépgyártásra való törekvésben néhány éves közjátékot jelentett a Diesel rendszerű cölöpverőgépek gyártása. A Csepelen kifejlesztett konstrukció alapján 300 db készült el, jórészben exportra. E termék gyártásának előnye, hogy megmunkáló gépparkunk további új gépekkel bővült. Az 50-es évek elején kisméretű marógépekben is hiány mutatkozott. Elkészítettünk 20 db UM 2-es egyetemes marógépet. Ez azonban nem vált be, ezért csehszlovák licenc alapján 1952-53-ban megkezdtük a később közismertté és keresetté vált ME-MF 1000 típusú egyetemes és függőleges marógépek gyártását. A gép sokoldalú, sorozat és egyedi gyártásra, szerszámüzemi és karbantartási munkákra használható. A termelés 70-80 %-át exportra készítettük. A gép értékét viszonylagos egyszerűsége, megbízhatósága, jó tartozékellátása és sokoldalú használhatósága növelte. Jellemző adat, hogy az állandó kereslet miatt a gép gyártását csak 1975-ben fejeztük be. Addig 4 400 347