Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

rendeltetésű berendezésekhez szállított alkatrészek gyártása kötötte le. A gyár általános és jelentős fejlődése ellenére a dolgozók munkakörülményei kezdetlegesek voltak. A gyárban nem épült fürdő, öltöző; a piszkos és olajos munkát végző dolgozók többsége munkaruhában jött otthonról, úgy is tért haza, mivel a munka végeztével tisztálkodási lehetőség nem volt. Nem működött üzemi konyha sem, a dolgozók hazulról hozott hidegélelmet fogyasztottak. A gyártulajdonosokat elsősorban az elérhető haszon érdekelte. A dolgozókkal szemben következetesen érvényesítették az az elvet, hogy minél többet és jól dolgozzanak. A háború alatt több követelményt is felállítottak: ,,munkásokul csakis keresztény vas- és fémmunkás alkalmazható", amikor pedig a gyár hadi üzem lett, a fegyelem csak fokozódott. A szakmai fejlődés felgyorsult, ami a viszonylag korszerű termékekben testesült meg. A munkások egy része politikailag is tájékozottá és öntudatossá vált. Ezt 1944 végén, 1945 elején a gyakorlatban is tapasztalni lehetett. Ugyanis a németek több ízben elrendelték a gyár kiürítését. Ezzel szemben a dolgozók igyekeztek a gyárat épségben átmenteni a háború utáni békés munkára. A gépek fontos alkatrészeit a dolgozók kiszerelték, és az öntödében elrejtették. A Szovjet Hadsereg előnyomulása véget vetett minden kiürítési próbálkozásnak. A gyár történetében ez a 6-7 éves időszak nagy jelentőségű, a vállalat ezekben az években nőtt középüzemmé, és a város munkásságának nagy része itt találta meg kenyerét. A háborús fellendülés időszakának főbb eredményei; - A gyár új, végleges telephelyén jól berendezkedett. Megvalósult az öntöde és gépgyártás területi egysége, a „törzsgyár"-ban elkülönült a konzerv- és likőrgyár. - A szerszámgépgyártásban új, korszerű termékeket kis sorozatban kezdtek gyártani. A gyártmányfejlesztésben elért sikerek modern, keresett gépeket eredményeztek, a piaci helyzet lényegesen javult. - A gyár kilépett a helyi keretek közül, országosan ismert céggé vált, sőt nemzetközi kapcsolatai is tovább erősödtek. - A rugalmas gyárvezetés, a szívós fejlesztő munka, a termelés bővítésének nagy lehetősége párosulva a munkásgárda gyorsan emelkedő szakmai színvonalával együttesen eredményezte a gyár történetének addigi legnagyobb fejlődését. A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG (1945-1948) A város három hónapig közvetlen a frontvonalban feküdt. Többszöri súlyos légitámadás, allandó ágyúzás és aknázás ellenére a gépgyár épületei és gépparkja nem szenvedtek számottevő kárt. A felszabadulás utáni hetekben és hónapokban a Szovjet Hadsereg járműveinek javítása volt a legfontosabb feladat. A béke első hónapjaiban ez a munka nemcsak a Szovjet Hadsereg harcképességének fokozása szempontjából volt fontos, hanem azért is, mert a gyár dolgozói munkájuk fejében élelmet kaptak. A nagyon súlyos közellátási viszonyok között ez a munkásoknak és családtagjaiknak a szó szoros értelmében az életet jelentette. 1945-ben a Szovjet Hadsereg részére végzett 344