Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára
nézve is korszerűnek tekinthető, paramétereiben felülmúlta a korábbi gyártmányokat. 8 sebességváltozattal és 40 előtolás-fokozattal rendelkezett. Az összes tartozékai is korszerűek. Ezt a marógépet nagy mennyiségben, sorozatban gyártották. Hagyományos terméke a gyárnak a fémfűrészgép. A régi egyszerű gépek már nem feleltek meg, és ezért kifejlesztették a PFH-125 jelű korszerű, termelékeny, hidraulikus fémfűrészgépet. Ezt is sorozatban, szintén nagy mennyiségben gyártották, sok üzemben még a 60-as évek elején is megtalálhatók voltak. A gyár műszaki-technológiai teljesítő-képességének bizonyítéka, hogy 1940-ben a gyárban képesek voltak 2 000 mm-es asztalméretű, egyszárnyú hosszgyalugépet gyártani. Ezt a gépet a saját gyárban helyezték üzembe, és évtizedeken át viszonylag nagy pontossággal dolgozott. Ennek a gépnek a legyártása nagy műszaki-termelési teljesítménynek számított. 1942 után már új típusokat nem terveztek, mert a meglévő gyártmányok teljesen kitöltötték 0 növekvő kapacitást, ezekre a gépekre bőven kaptak megrendelést is. Ipartörténeti érdekességként említjük, hogy a gyárban 1937 márciusától akkumulátoros villamos autók gyártását tervezték. Ez nagyszabású vállalkozásnak ígérkezett, városszerte nagy érdeklődés kísérte a fejleményeket. Az autógyártáshoz szükséges új csarnok építéséhez a gyár meg kívánta szerezni a szomszédos, mezőgazdasági szempontból értéktelen városi területeket is. A városvezetés azonban kicsinyes „szabad királyi város" szemlélettel akadályozta meg a területjuttatást. Végül is az autógyártásra vonatkozó tervek nem valósultak meg. A háborús körülmények más irányba terelték a gyár munkáját. Az autógyártásra való felkészülés időszakában a gépgyár területén felépítettek egy 50 m hosszú szerelőcsarnokot, amely még jelenleg is áll. Az Angliából hozott 2 db mintapéldány már próbajáratba is került, az autó karosszériái még a felszabadulás után is a gyárudvaron álltak. Az angol céggel kialakult közvetlen, szoros kapcsolatok megszűntek. A fellendülés időszakában elért jelentős gyártmány- és gyártásfejlesztési eredményeket nagyban segítette az is, hogy a gyár budapesti központjában továbbra is több fejlett külföldi cég vezérképviseletét látták el. Mód volt közvetlenül felmérni a külföldi szerszámgépek színvonalát, ez közvetlenül gyorsította a gyártmányfejlesztést; a mértékadó színvonalat képviselő külföldi termékekhez igyekeztek közel hozni saját gyártmányuk paramétereit. A gyár szakmai kultúráját jelentősen fejlesztette az is, hogy Budapestről és külföldről több jó képzettségű, nagy szakmai gyakorlattal rendelkező szakmunkás és műszaki szakember jött a gyárba. A gyárba került új dolgozók egy része a korábbi munkahelyén, főleg fővárosi üzemekben már megismerkedett a munkásmozgalommal. Az ő hatásukra a munkásszervezkedés gondolata is teret nyert. A szigorú gyári ellenőrzés és a város kispolgári jellege miatt azonban a munkásmozgalom nehezen bontakozott ki. A gyárban 1943-44-ben katonai parancsnokság működött, a gyár hadiüzemként dolgozott. A forgácsoló kapacitásának nagy részét katonai 343