Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

mely a gépgyár bevételeit és fenntartási, valamint üzleti kiadásait tárgyalja, az 1868. április hó 1-től 1869. december végéig terjedő • 21 üzleti hóról szól.". (Ha a gyár történetének krónikását és illetékes vezetőit a nagyzolás, a minél hosszabb történeti múlttal való dicsekvés gondolata vezetné, akkor könnyen bizonyítható lenne, hogy a Petz gyár az esztergomi uradalmi gépgyár jogutódja. így 65 éves gyártörténet helyett már 115 évnél tartanánk, és tulajdonképpen ez igaz is lenne. Az objektív megítélés, a tárgyszerű értékelés mégis a 65 év eseményeit tartja az esztergomi gépgyártás igazi történetének.) Az Uradalmi Gépgyár később „Prímási Gépgyár és Vasöntöde", majd „Esztergomi Uradalmi Vas- és Fémöntöde, valamint Gépjavító özem" néven szerepelt. Petzék az itt gyártott vasöntvények és főleg fémöntvények értékesítésének képviseletét látták el Budapesten. Mivel az egyházi uradalmak területe az új országhatár miatt 22 900 holdról 4 600 holdra csökkent, az üzem kihasználatlan maradt, kézenfekvő volt a bérbeadás útján történő hasznosítás. Ezt szoros feltételekkel Petz H. Lajos vállalta. Az 1912 augusztusában kelt dokumentumok szerint a tervezett évi produktum 30 vagon, azaz kb. 300 tonna öntvény, valamint az említett satuk és egyéb szerszámgépek gyártása. A tervezett árbevétel évi 25 millió korona, ami után a jószágigazgatóság részesedése 2,5 millió korona. Petzék azonnal átvették a gyárat; 1922. november 26-án a „Herczegprímási" Gépgyár munkásai (12-en voltok) már írásban üdvözölték az új vezetőket. Ekkor és így kezdődött az esztergomi gépgyár története. A korabeli dokumentumok szerint a munkások névsora: Sasvári József, Sárgái János, Gere József, Hatvani Bertalan, Nyitrai József, Kovács József, Tóth Ferenc, Mészáros László, Fagala Károly, Potrovszki József, Rakoncai Antal, Horváth Ferenc. GÉPGYÁRTÁS ÉS VASÖNTÖDE A „TÖRZSGYÁRBAN" (1922-1937) . . A vállalkozás 1923-ban felvette a Petz Testvérek Herczegprímási Vasöntöde és Gépgyár, majd később, kb. 1926-ban a Petz Testvérek Qép.

: gyár és Vasöntöde Rt. nevet. A központ, ahol a pénzügyi, kereskedelmi és vezérképviseleti tevékenységet intézték, előbb Budapest IV. Városház u. 8., majd V. Sólyom u. 13. sz. alá került.Az Esztergomban bérelt üzem az Úri (ma Bérényi Zsigmond) út 16-22. sz. alatt megfelelőnek bizonyult a szabadalmazott univerzális satuk nagy mennyiségben való gyártására, valamint a budapesti értékesítésre már bevezetett öntvény és fémöntvény gyártására. Az „Esztergom és Vidéke" című helyi lap 1924. V. 8-i számában elsőoldalas tudósításban számol be a „Műhelyavatás"-ról: „Sokszor mutattunk rá, hogy városunk gazdasági élete betegesen egyoldalúSem iparunk, sem kereskedelmünk nincs, mezőgazdaságunk kicsi . . . Jól esik látnunk, a Duna mellett, ha nem is nagy, de nekünk sokat jelentő iparvállalat létesült... A Petz testvérek által bérelt herczegprímási gépjavító műhelyben egy egész új, nagy öntődét rendeztek be a bérlők". 338