Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Baják István: A SZIM esztergomi marógépgyára

Mór 1923-ban megkezdték a PF-12 jelzésű keretes fémfűrészgépek gyártását. Ez az egyszerű gép lett a gyár első export-terméke, már 1923-ban 25 db-ot szállítottak Svájcba. Sokkal jelentősebb volt a harántgyalugépek gyártásának bevezetése, Az első típus 350 mm lökethosszúságú, transzmissziós meghajtású. A gyártás alapjául szolgáló rajzok egy angol eredetű gép lemásolása alapján készültek. Ez a gép mai szemmel természetesen egyszerű szer­számgép, mégis a gyártás során rengeteg nehézséggel kellett meg­küzdeni, főleg a kezdetleges gyártástechnológiai viszonyok miatt. Ezt az egyszerű gépet tekintjük a mai GH harántgyalugép-család ősének. Valószínűleg senki sem gondolta, hogy ez a típus végigkíséri a gyár történetét, és többszöri korszerűsítés után még a 70-es évek végén is nagy mennyiségben gyártjuk. Napjainkig 10 400 db harántgyalugépet gyártottunk. Kortörténeti érdekesség a jelenlegi Marógépgyár bejáratánál az ud­varon betonba ágyazott régi harántgyalugép. Ez napról napra emlé­kezteti dolgozóinkat és vendégeinket a megtett hosszú útra. Ez a gép a gyártörténet hőskorában előállított harántgyalugépek egyike. 1969­ben a gyár fennállásának 50 éves jubileuma alkalmából kiállítást rendeztünk. Terveztük olyan gép kiállítását, amely szerszámgépgyártá­sunk egyik ősének tekinthető. Újsághirdetésünkre egy főváros környé­ki kisiparos jelentkezett, akinek a műhelyében még működött az akkor már több évtizedes gép. Ezt az ,,ős" gépet jobb cseregépért megsze­reztük, és a kiállításon bemutattuk. Ezután az udvaron állítottuk fel. E „gépszobor" a hat és fél évtizedes fejlődést szimbolizálja, és állandó emlékeztető a munkás apák megbecsülésére, akik megalapozták a gazdag jelent. Az esztergomi Nagy-Duna parton, festői környezetben működött a gyár, a sok évszázados vár tövében, közvetlen a folyó mellett. Az ala­pítás utáni években az induló,szűkös gépparkot lassanként használt gépek vásárlásával bővítették. Általános szokássá vált, hogy olcsón vásárolt, esetleg kiselejtezett megmunkáló gépeket felújítottak és üzembe helyeztek. A korábban gyártott gépek mellett fokozatosan bő­vítették a szerszámgépek tartozékainak gyártását, így a szabadalma­zott osztófejet is. Viszonylag jelentős volt az öntvénytermelés, kevés megmunkálással járó, a piaci igényeket jól kielégítő termékeket szál­lítottak. 1928-ban a fúrógépek folyamatos gyártását is megkezdték, 0 13 mm, majd 0 23 mm fúróképességű változatban. Ez a géptípus az államo­sításig fejlettebb változatokban többször visszatérő termék lett. 1923­ban kezdték meg az öntvény radiátorok gyártását. A kb. 3 mm falvas­tagságú öntvények gyártása komoly szakmai teljesítmény volt. A ra­diátorok keresett cikké váltak, és 15 éven keresztül biztosítottak mun­kaalkalmat az öntödének. Az elmondottakból kitűnik, hogy a gyár fennállása első évtizedében tipikus kis tőkés alakulat képét mutatta. A szerszámgépek mellett állandóan gyártottak egyéb cikkeket is: gyer­tyaöntő gépeket, mezőgazdasági kisgépeket, különféle öntvényeket, még gombüzemet is létesítettek. Az évtized végére a szerszámgép ter­melése az össztevékenység 40-50 %-át tette ki. Ez a termelési rend­22* 339

Next

/
Thumbnails
Contents