Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

ad ma is otthont. Az I. csarnok 1960-ban került átadásra, amikor már épült az új leszabó és daraboló műhely, a fatároló és a kazánház a hatékonyabb és természetesen nagyobb teljesítményű fűtés biztosítása céljából. Ezeket az átalakításokat gyorsan követte a következő, az új trafóállomás megépítése, amelynek üzembehelyezésével lehetővé vált a gyár további bővítése, fejlesztése több elektromos energia biztosításával. Az I. csarnok mellett nemsokára megépült a II. csarnok (1961), és másfél év múltán már állt a III. csarnok is. Ezek a változások látványosan növelték a MIM tekintélyét a városban és környékén, megmutatva a dolgozó kollektíva erejét és élniakarását. 1962-ben a MIM már elismert műszergyártó vállalat volt, ám a profilja, termékszerkezete rendkívül heterogénné alakult. A vállalat nem bírta a sokféleség fejlesztését és gyártását, ezért ismét nagy horderejű változásokat kellett előkészítenie. A döntés csak egyféle lehetett: továbbhaladni a megkezdett úton, de a gyártmányféleségek nagy számát csökkenteni kell. 1963-ban tehát a vállalat vezetése döntő lépésre szánta el magát, amiben azonban nem kis szerepe volt az akkori felsőbb szervek határozatainak. 1963. január 1-én a repülőgépgyártást a MIM átadta a Pestvidéki Gépgyárnak, méghozzá úgy, hogy ezzel együtt átadásra került a lll-as telep (reptéri egység) teljes létszámmal és az eszközökkel együtt. Ebben az időben a népgazdaság iparában mélyreható változások alakultak ki. Egyrészt arra törekedtek, hogy az egyes gyárak, vállalatok tiszta profillal rendelkezzenek (profilgazda vállalatok) azzal a céllal, hogy a fejlesztésben és gyártásban magasabb szintet érjenek el, másrészt egyre nagyobb szerephez jutottak a termékcsaládok, sőt egy adott feladatra alkalmas komplett rendszerek gyártása is. Ezek az igények nagyobb kapacitású és hatékonyságú vállalatok kialakítását követelték meg, s ennek következtében sorra alakultak meg az úgynevezett nagyvállalatok. Ez a folyamat természetszerűen a műszeripart sem kerülte ki, s alapos előkészítés után döntés született a műszeripari nagyvállalatok létrehozására. Ezzel a döntéssel a Műszeripari Művek is fejlődéstörténetének újabb fontos állomásához érkezett, mert Labor Műszeripari Művek néven összevonással nagyvállalattá alakult az esztergomi Műszeripari Művek és a budapesti Labor Felszerelések Gyára. A nagyvállalat (LMIM) vezérigazgatósága, tehát központja Esztergom, a MIM törzsgyára volt. A naptár ekkor 1963. július 1-et mutatott. 3. KIALAKUL A LABOR MIM IPARI NAGYVÁLLALAT A Labor Műszeripari Művek - márkaneve LMIM - létrehozása azt jelentette, hogy az alig több mint 2 éves műszeripari múlttal rendelkező gyár a műszeripar egyik vidéki bázisává nőtte ki magát. Tekintélyre tett szert nemcsak belföldön, hanem termékei exportja révén egyre inkább külföldön is.