Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

A vállalat vezetése és kollektívája eggyé forrott a nehézségek leküzdésében, olyan vezető és munkásgárda fejlődött ki, amely előtt nem volt lehetetlen feladat. Ezt példázza többek között az is, hogy a gyárépítésben és az egyéb munkákban rendkívül nagy társadalmi munka befektetésével olyan gazdasági - vele együtt kulturális és sport- — sikereket értek el a vállalat dolgozói, aminek eredményeként a vállalat további fejlődésében és fejlesztésében kiemelt lehetőségekhez jutott. Ebben természetesen részt vett már a budapesti gyár kollektívája is, amely rövid idő alatt igen jó kapcsolatot hozott létre az esztergomiakkal. A nagyvállalat budapesti gyárának, a Labor Felszerelések Gyárának múltja egyébként még messzebbre nyúlik vissza, mint a törzsgyáré. Ugyanis 1899-ig vezethető vissza, amikor is Wohlmut Gyula és Schwarz Nándor budapesti lakosok az iparhatóságnál bejelentették, hogy „réz és üvegáru ügynökséget és bizományosi ipart" szándékoznak űzni. Az üzlet és a raktár mellett egymás után hozták létre saját üvegfúvó műhelyüket, szereidéjüket, kovácsműhelyüket. Ekkor még zömében iskolai szemléltető eszközöket, emberi csontvázakat, „delejező" gépeket, mágneseket állítottak elő. Az alapítók az ezredforuló után (magyarosították nevüket és Erdély-Szabó néven váltak ismertté. A cég 1908-ban nyomtatott árjegyzékének címlapján már Erdély és Szabó Laboratóriumi Felszerelések és Tanszerek Gyára Budapest VIII., Baross u. 24. megnevezés szerepel. Egy 1937-ben a fényelektromos fotométerhez kiadott használati utasításon ez áll: Erdély és Szabó Tudományos Műszergyár. Később egy prospektuson pedig Erdély és Szabó Tudományos Műszaki és Precíziós Mérlegek Gyára, Budapest IX., Liliom u. 46. olvasható. A céget 1949-ben államosították Laboratóriumi Felszerelések Gyára néven. Az államosítás új, gyorsított ütemű fejlődési lehetőségeket biztosított, aminek következtében az eddig szétszórt kis műhelyből álló gyár fokozatosan központosítani tudta erőit, eszközeit és létszá,mát. Igy történt, hogy a Thaly Kálmán utcai telep lassan központi egységgé alakult és megteremtette a gyárszerű termelés feltételeit. A gyár termékszerkezete egyre bővült, a különféle laboratóriumi eszközök és műszerek gyártása és fejlesztése egyre jelentősebb mértékben nőtt. Igy alakult később szinte szükségszerűen az, hogy az ipari nagyvállalat létrehozásakor az esztergomi Műszeripari Művek és a budapesti Laboratóriumi Felszerelések Gyára összevonása szinte önként kínálkozott, mivel magában hordozta annak lehetőségét, hogy e két gyár termékszerkezete olyan nagyvállalati profilt hozhat létre, amire a magyar iparban még nem volt példa, sőt KGST vonatkozásban is egyedülálló. A Gazdasági Bizottság határozatával 1963. július 1-én létrehozott nagyvállalat feladatát a KGM Műszeripari Igazgatóság iparigazgatója körvonalazta, amikor Esztergomban, a Műszeripari Művek akkori kultúrtermében (ma kísérleti műhely) összehívott vállalati és gyári vezetők, valamint tömegszervezeti aktívák előtt bejelentette a döntést. Az iparigazgató elemezte a nagyvállalat létrehozásának okait, kiemelte feladatát és célját, amely szerint a Labor Műszeripari Művek feladata a jövőben nemcsak a profiljába tartozó műszerek és készülékek gyártása, hanem elsősorban komplett laboratóriumi berendezések, majd rendszerek kialakítása, fejlesztése és gyártása, a bel- és külföldi igények kielégítése. Kiemelt hangsúlyt kapott tehát a komplett laboratóriumok gyártásának és szállításának biztosítása mint olyan cél, ami elsősorban indokolta a nagyvállalat létrehozását. 297