Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

ben megindult a termosztátok, parafinszekrények, tégelykemencék, szárítószekrények, vegyifülkék gyártásbavétele is. Orvosi rendeltetésű készülékek is megjelentek a szereidében, ugyanis a sterilizáló autoklávok gyártására is vállalkozott a gyár, majd elkezdődött a speciális rendeltetésű mozgó berendezés, az U-2 utánfutó, az úgynevezett tábori sterilizáló termelése is. Új gyártmányként megjelent a kvarclámpa család, amelyet a MIM az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalattól vett át, és később sok ezer darabot szállított az állványos típusból, többek között a Szovjetunióba is. A rendkívüli gyors fejlődés minden tekintetében éreztette hatását, a vállalat a város legnagyobb ipari üzemévé lett. Kezdett kibontakozni a műszeripari központ jelleg Esztergomban, amit az is jelzett, hogy az EKMGy relé gyáregységét 1961. január 1-ével a MIM-hez csatolták. A MIM lendületes műszeripari fejlődését ebben az időszakban az is jellemzi, hogy alig két évvel a „váltás" után a műszeripar vidéki bázisa lett, és elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy az átvett termékek továbbfejlesztését megkezdje. Ez a feladat a fiatal és még ebben a profilban szinte teljesen járatlan műszaki dolgozóktól nem kis erőfeszítést igényelt, különösen ha figyelembe vesszük, hogy még mindig folyamatos volt a más vállalatoktól átvett és honosításra kerülő termékek gyártásbavezetése is. A vállalati kollektíva azonban hihetetlen lelkesedéssel dolgozott, szinte nem ismertek lehetetlent. Ez az összetartás, összefogás az egész gyárban minden területen érződött, hiszen csak így volt mód és lehetőség arra, hogy a rendkívül nagymértékű változást sikerre vigyék. A gyári munka mellett a műszakiak, majd az érintett dolgozók is különféle formában és tanfolyamokon megtanulták, hogy az általuk gyártott műszerek milyen feltételek mellett működhetnek kifogástalanul, milyen szabványoknak és műszaki - sőt egészségügyi — előírásoknak keli eleget tenniök. Erre az alapképzésre feltétlenül szükségük volt, mert e nélkül a műszerek továbbfejlesztésére vagy új típusok megtervezésére nem is vállalkozhattak volna. Mindenekelőtt szükség volt új termelő-területekre, ezért a gyár vezetése nagyszabású építkezésbe fogott. Az I. telep mellett, ahol ebben az időben lakóházak, de főleg ólak, istállók álltak, a dolgozók társadalmi összefogásának és áldozatos munkájának eredményeként elkezdődött a jelenlegi I. csarnok építése. Olyan mértéket öltött ennek a lelkesedésből és összefogásból jelesre vizsgázott gyári vezetésnek és kollektívának társadalmi munkája, hogy később legendássá vált, és azóta sem sikerült ezt az utódoknak megismételniök. Igy készült el az I. csarnok azzal a céllal, hogy átmenetileg, viszonylag nem hosszú időre oldja meg a termelőterület növelését, ezért szerkezete és felépítménye is ennek megfelelően készült. (Vékony falak és tető, szimpla üvegablakok stb.) Más kérdés, hogy idővel, más fontosabb problémák miatt az épület mégis megmaradt, időszakonként korszerűsítették, javították, erősítették, és ma is használatban van, szebbnél szebb új termékek szerelésének, valamint korszerű festőműhelynek 295