Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

NEGYEDIK RÉSZ - Pálmai László: A Labor Műszeripari Művek

szerkezet formálásának más lehetőségét is, és sikerült olyan profilt találni, amely hosszú ideig stabil gyártmánya lett a gyárnak. Kidolgozták az 1000 literes ipari hűtőszekrény dokumentációját; a gyártásbevezetés kisebb zökkenővel sikerült, és ezt követően tartós gyártására rendezkedett be a vállalat. Évekkel később kissé módosított kivitelben az 1500 literes változata is sikert ért el a piacon. Eközben 1958-ban ismét megkezdődött a vitorlázó repülőgép gyártása és javítása, a motoros repülőgépgyártás azonban véglegesen elsorvadt. Már érződött a repülőgépgyártásnak mint profilnak végleges megszűnése, csak idő kérdése volt, mikor következik be. A repülés szerelmeseinek küszködése a végéhez közeledett, mivel néhány év múlva döntés született a repülőgépgyártás és javítás megszüntetésére. A Sportárutermelő Nemzeti Vállalat vezetése a realitásokkal számolva új utakra tért. Az ellenforradalmat követő harmadik évben az új vállalatvezetésnek sikerült rendet teremtenie. 1959-ben a termelési érték zömét különleges gépkocsik alkották, a vállalat termékszerkezete rendeződni látszott. Rövidesen azonban új szakasz kezdődött el a vállalat életében. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszeripari Igazgatósága figyelembe véve a VII. kongresszus határozatát, a műszeripar fejlesztését egyebek köztt Esztergomba történő ipartelepítésben látta. A Sportárutermelő N. V. vezetése és kollektívája ezt az elgondolást megértéssel fogadta és támogatta is. A Sportárutermelő N. V. eddigi profilja miatt ekkor a KGM ,,B" Iparigazgatóságához tartozott, de mivel a gyár kollektívája vállalta a teljes profilváltással járó feladatokat és a várható nehézségeket, a vállalatot a KGM Műszeripari Igazgatóság felügyelete alá helyezték a döntés után. A vidéki ipartelepítésnek egyik látványos mozzanata volt. amikor a Sportárutermelő N. V. a műszeriparba „ment át", amit a vállalat által választott új név is kifejezésre juttatott. 1960. január 1-én létrejött a Műszeripari Művek mint a Sportárutermelő N. V. utódja. Ez a váltás, mint ma már ismert, korszakalkotó jelentőségű volt. A helyzet felismerése, az elhatározás bátorsága, az előre nem látható nehézségek és buktatók vállalása nem kis mértékben a vállalat vezetésének és dolgozó kollektívájának hozzáállását, akaratát és erejét dicséri. Az „új" vállalat, a Műszeripari Művek (MIM) elsőrendű feladata ebben az időszakban az volt, hogy kielégítse a műszeripar gépkocsi igényeit, így például a röntgen autóbusz és a fogászati ambuláns autóbusz a MEDICOR Röntgen Gyár, a karotázs gépkocsi pedig a Geofizikai Mérőműszerek Gyára részére készült sorozatban. Ugyancsak kiemelt feladata lett a vállalatnak az is, hogy olyan műszerek gyártását vezesse be és végezze el, amelyeket más műszergyárak terület hiányában az igényeknek megfelelő mennyiségben legyártani nem tudnának, vagy mert más, újabb műszerek gyártását kezdték meg. A műszeripar vidékre telepítésével tehát a termékszerkezet átrendeződése is megkezdődött, és ebben a Műszeripari Művek kiemelt szerepet játszott. Miközben 1960-ban a vállalat megkezdte az ipari hűtőszekrények fejlesztését a műszeripari rendeltetésű autóbuszok gyártása mellett, 1961294