Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)
Rubik Ernő (1910- ) Pöstyénben (Nyitra m.), 1910. november 27-én született. Édesapja, aki erdőkerülő volt, 1915-ben elesett az orosz fronton. A korán árvaságra jutott gyermek a váci Szilágyi Dezső hadiárvaház növendékeként 1921-1929 között a váci kegyesrendi katolikus gimnáziumban kiemelkedő eredménnyel végezte középiskolai tanulmányait. 1929 és 1934 között nagyon nehéz anyagi körülmények között a budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán tanult tovább. Egyetemi hallgató korában került kapcsolatba a repüléssel. Kezdetben munkásként, majd repülőgép-tervezőként dolgozott a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületben, ahol 1934-től p műhely helyettes vezetője lett. Munkaköréhez tartozott a vidéki sportrepülő-műhelyek ellenőrzése is, ilyen minőségben sűrűn megfordult Esztergomban is. 1935 és 1937 között a Műegyetemen kisegítő tanársegédként működött. 1937-ben felismerve az esztergomi lehetőségeket, Mitter Lajos asztalosmesterrel társult, és iparengedélyt váltottak sportrepülőgépek gyártására. Első termékük, a Vöcsök iskolavitorlázó-repülőgép sikere után megalapították 1938-ban az esztergomi AERO-EVER Kft-t. Ettől kezdve neve elválaszthatatlanul összefügg Esztergom iparosításával. 1938 és 1944 között, a sportrepülés gyors felfejlődése idején a jelentéktelen műhely rohamosan fejlődött középvállalati szintig. Ebben az időszakban ö látta el az üzem műszaki vezetői és tervezői feladatkörét. Ekkor nem kevesebb mint tizenkét féle repülőgép prototípust tervezett és épített meg az esztergomi gyárban, és összesen több száz vitorlázógép került gyártásra. Kezdeményező képessége, kifogyhatatlan energiája, sikeres telephelyválasztása és tervszerű fejlesztési koncepciója ma is példaképül szolgálhat. Kiváló műszaki felkészültsége gazdasági, pénzügyi döntéseiben helyes üzletpolitikával párosult. Friss alkotó kedvet, az új iránti érzékenységet honosított meg az üzemben, ahol elméleti felké281