Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)

kisfeszültségű hálózatok rendkívül leromlott állapotban kerültek az igazgatóság hatáskörébe. Az elhasználódott hálózat korszerűsítése mellett a szocialista iparosítás során ugrásszerűen megnőtt energia­igényeket is biztosítani kellett. Ideiglenes trafó-állomásokat kellett lé­tesíteni. További gondokkal járt, hogy a hatáskör túlságosan kiszéle­sedett, mert Komárom megye egész területén kívül ide tartozott Vác és környéke, továbbá Nógrád megye egy része. Jelentősen megnöve­kedett a dolgozói létszám is. Ekkor kellett a volt Korona Kávéház ro­mos épületéből kialakítani az esztergomi igazgatóság végleges helyét is. Az ötvenes évek elejének égetően sürgős feladata volt a faluvillamo­sítási program végrehajtása, a tsz-ek, gépállomások, állami gazda­ságok teljes Komárom megyei villamosítása. Esztergom villamos­energia igénye sokszorosára nőtt, ehhez korszerű nagyteljesítményű trafóállomás kialakítása volt szükséges, ami 1961-re el is készült, le­hetővé téve a belépő új üzemek biztonságos energiaellátását. Nagy léptekkel haladt a villamos távvezeték építési programja is. Elkészült irányítása alatt az Esztergom-Vác, valamint a Lábatlan-Kisigmánd közötti 35 kV-os távvezeték. A gondos, tervszerű fejlesztés biztosította az üzemek zavartalan energiaellátását, a korábban gyakori üzemza­varok elhárítását. Abban, hogy biztosítva van Esztergom ipari üzemei­nek és a lakosság energiaellátása, jelentős kezdeményező és irányító szerepe volt Nóvák Istvánnak. Nem véletlen, hogy igazgatósága alatt az esztergomi üzemigazgatóság 8 alkalommal nyerte el az élüzem cí­met. Nyugdíjba vonulásáig, 1971. június 30-ig állott az igazgatóság élén. Kiemelkedő társadalmi-közéleti tevékenységet fejtett ki. 1957-1968 között a dorogi járási pártbizottság, 1960-től nyugdíjazásáig a városi pártbizottság tagja volt. Munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült. Igy: a Mun­ka Érdemrend arany fokozata (1970), a Munka Érdemrend bronz foko­zata (1964), a Szocialista Munkáért Érdemérem (1971), a Villamos­energiaipar kiváló dolgozója (1956 és 1958). (Cs. N.) 210

Next

/
Thumbnails
Contents