Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)

Törekvéseit sokan nem értették meg, és személyi hajsza indult ellene. 1954-ben leváltották igazgatói tisztéről. Először a Dorogi Erőműnél, majd az esztergomi ÉDÁSZ-nál tevékenykedett. Itt a személyzeti vezetői munkakörben dolgozott. Az 1956-os ellenforradalom idején szilárd meggyőződésű kommunistaként helyt állt. A párt újjászervezésében az elsők között vett részt, jelentős érdeme van abban, hogy az ÉDASZ-nál az elsők között alakult meg az üzemi pártszervezet. A dolgozók bizalma és tisztelete is megnyilvánult abban, hogy 1958ban újra kinevezték a Sportárutermelő Vállalat igazgatójává. Visszatérése után töretlen energiával folytatta korábbi fejlesztési terveinek megvalósítását. Világosan felismerte a kormány vidéki ipartelepítési politikája révén adódó lehetőségeket. Tevékeny szerepet vállalt az esztergomi műszeripari bázis koncepciójának megvalósításában. Aktívan segítette a területi és épületi elhelyezési gondok megoldását és az újonnan létesülő üzemek (Relégyár, Szemüvegkeret-gyái) beindítását. Felfutásukat azzal is támogatta, hogy vállalata káderutánpótlásának terhére vezetőket, jól képzett műszaki szakembereket engedett át részükre. ö hozta létre a III. számú gyártelepet is. A műszeripari profil előtérbe kerülése komoly fordulatot hozott saját vállalatának életében is. 1959-tól fokozatosan a műszeripari termékek gyártására álltak rá. A váltás első lépéseként a Sportárutermelő Vállalat 1960-tól a Műszeripari Igazgatósághoz került át, és megkezdődött az orvosi műszerek, autoklávok, termosztátok stb. gyártása, később pedig áttértek a kvarclámpák gyártására is. 1963 újabb jelentős állomása lett a vállalat életének. A kiindulási bázist jelentő faipari részleg levált, majd esztergomi székhellyel a budapesti Labor Felszerelések Gyára és az esztergomi Műszeripari Művek egyesítéséből létrejött a Labor Műszeripari Művek nagyvállalat, amelynek Lehner Károly lett a vezérigazgatója. Ezt követően egyre nagyobb szerepet kapott a műszergyártás, és kiemelt programként megkezdődött a komplett mezőgazdasági laborok gyártása és fejlesztése. A gyártmányok minőségi színvonalának emelkedését jelezte, hogy egyre meghatározóbb szerepet kapott a termelésben az exporttevékenység. Nem csoda, ha az esztergomi nagyüzem nevére már külföldön is felfigyelt a szakmai közvélemény. Munkatársait ösztönözte a szakmai továbbfejlődésre. Maga is személyes jó példával járt elöl. Nagy elfoglaltsága mellett és közbejött betegsége ellenére második diplomaként 1968-ban megszerezte a gazdasági mérnöki diplomát is. Lehner Károly szakmai felkészültségének, kiváló vezetői, irányítói adottságainak nagy része volt abban, hogy a vállalat a gyakori átszervezések során nem gyengült, hanem egyre stabilabbá vált. Dolgozói létszámban, a termelés mennyiségében és minőségében sikeresen fejlődött, és többnyire profilt is érintő fúziókból megerősödve került ki. Irányítása alatt 1973-ig a nagyvállalat termelési értéke tizenegyszeresére nőtt. A vállalatot mindenkor a legjobb tudása szerint vezette. Élvezte munkatársai, a dolgozók tiszteletét és szeretetét. Őszinteség, nyíltság, segíteni akarás és közvetlenség jellemezte személyiségét. 277