Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)
HARMADIK RÉSZ - Baják István — dr. Csiffáry Nándor: Esztergom szocialista iparosításáért kiváló munkát végzett személyiségek életrajza (Balázs Tibor, Boga Gyula, Csetényi József, Dobos László, Győrfi Zoltán, Hazai Jenő, Karakas Lajos, Kerekes Pál, Kovács László, Lehner Károly, Nóvák István, Rubik Ernő, Szilágyi János)
Felismerte, hogy nagy lehetőséget rejtenek a munkaerő utánpótlásban a városban működő iskolák. Nagy szerepe volt abban, hogy a Bottyán János és az I. István szakközépiskolák képzési munkája főként a műszeripar irányába fordult. Munkájukban mindig számíthattak segítségére. A vállalatvezetés napi gondjai mellett mindig akadt energiája a közéleti tevékenység végzésére is. Több cikluson át a dorogi járási pártbizottság társadalmi titkára, majd az esztergomi városi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja volt. A MTESZ városi szervezetének elnöke volt 1964-től. Személyes kezdeményezője és aktív támogatója volt az ország első vidéki Technika Házának Esztergomban, mert a város műszaki kultúrájának emelkedését várta ettől az intézménytől. Úttörő kezdeményezője a város égető lakásgondjainak megoldását célzó lakásépítő akciónak, amellyel több száz lakás építését tette lehetővé a vállalat dolgozói számára. Nagy érdemeket szerzett Esztergom sportéletének kibontakoztatásában. Sportlétesítményekkel segítette az aktív sportolást. Ő kezdeményezte és támogatta a városi szigeti sportcsarnok létesítését. De gondja volt arra is, hogy színvonalas városi énekkar jöjjön létre, és öregbítse a város hírnevét. Nevéhez fűződik a Labor MIM Kultúrházának megépítése is. Egész életművet alkotott Esztergomban. Felül tudott emelkedni a szűkebb szakmai problémákon, minden előrevivő gondolatot felkarolt, és támogatta tekintélyével és anyagi eszközökkel is azok megvalósulását. Tekintélyt vívott ki magának nem csupán szakmai, vezetői képességeivel, hanem humánus magatartásával is. A személye iránti tiszteletet tükrözte, hogy Esztergom Város Tanácsa érdemei elismeréseként 1975-ben „Pro Urbe" kitüntetésben részesítette. Megrendült egészségi állapota miatt felmentését kérte a vezérigazgatói tisztség alól. 1973. július 1-ével vált meg attól a vállalattól, amelyért olyan sokat tett. 1976. július 30-án hunyt el Esztergomban. Alkotó, munkás élete során számos elismerésben és kitüntetésben részesült: a Munka Érdemrend arany fokozata (1962-ben és 1973-ban); Szocialista Kultúráért (1966); a Szocialista Munkáért Érdemrend (1954); a Honvédelmi Érdemérem (1968); a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970); a Munkásőrség Szolgálati Érdemérme (1962); Árvízvédelmi Emlékérem (1954 és 1965). Ezen kívül számos „Kiváló dolgozó" kitüntetés és emléklap tulajdonosa volt. ( C s- N-) 278
