Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - V. fejezet: Esztergom ipari város (1945-1982) - A város infrastruktúrájának fejlődése (1945-1982)

minden olyan szakterületet művelhetnek, amellyel egy korszerű „járási" kórháznak rendelkeznie kell. Az egyesített kórház több mint százezer embert lát el, a megye népességének majdnem 1/3-át. Bővült az általános (6-ról 9-re) és a gyermekorvosi (2-ről 5-re) körzeti hálózat, s a nagyobb gyárakban önálló üzemorvosok működnek. Esztergomban egy körzeti orvos átlagos napi gyógykezelési forgalma 40 fő, egy körzeti gyermekorvosé 35 fő; ugyanezek az adatok a megye városainak átlagában 44 és 37 fő. Az évi szakrendelési órák száma 1000 lakosra 1012, a városok megyei átlagában csak 983/'

3 A nők fokozódó munkába állása bölcsődei, óvodai és az általános iskolai napközi otthoni férőhelyek iránti igényt is megnövelte. Esztergomban 3 városi és 1 üzemi bölcsőde működik, a férőhelyek száma a hatvanas évtizedbeli 70-ről napjainkig 160-ra emelkedett. Bölcsődéink mégis zsúfoltak. A hivatalos statisztikai adatok szerint míg Esztergomban 100 férőhelyre 104 beírt gyermek jut, a városok megyei átlagában csak 94. Az óvodák zsúfoltságát sem sikerült megszüntetni, pedig - széleskörű társadalmi összefogással és az érdekelt vállalatok támogatásával — bővítették és korszerűsítették a meglévő óvodákat és az utóbbi évtizedben 3 új óvodát is létesítettek. 1982ben városunkban 100 óvodai férőhelyre 118 beírt gyermek, a megye városai átlagában csak 115 jut. Valamivel jobb a helyzet az általános iskolai napközi otthonos ellátás területén, bár itt is zsúfoltak a napközis tantermek, és a napközis csoportok egy része szükségtantermekben kaphat csak elhelyezést. Esztergomban a napközis tanulók aránya a legmagasabb a megyében (40,7%); a megyei átlag 35,6%. Városunkban az egy osztályteremre jutó napközis tanulók száma 41, a városok átlagában 40; az egy tanerőre jutó tanulók száma pedig 16, a városok átlagában 17. Ami az általános iskolai oktatás helyzetét illeti, a felszabadulástól a hetvenes évek közepéig alig történt érdemleges előrelépés, miközben az országos és a megyei helyzet sokat javult. Addig mindössze 5 új tanteremmel és 1 tornateremmel bővült az általános iskolai kapacitás - az is csak társadalmi összefogással (téglajegyek) valósulhatott meg. 1976-ban felépült a Szigeten egy 16 tantermes korszerű gyakorló iskola, és a kertvárosi iskola is bővült 2 tanteremmel. Az 1982. évi helyzetet az alábbi adatok érzékeltetik: A városok Esztergomban megyei átlagában — az 1 osztályteremre jutó tanulócsoportok száma 1,39 1,44 — az 1 osztályteremre jutó tanulók száma 41,4 40,2 — az 1 tanerőre jutó tanulók száma 16,3 16,7 Az adatokhoz hozzá kell tenni, hogy az esztergomi általános iskolák (a szigeti és a Somogyi B. úti kivételével) a felszabadulás előtt épül245