Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - V. fejezet: Esztergom ipari város (1945-1982) - A város infrastruktúrájának fejlődése (1945-1982)

A XV. sz. táblázat érzékelteti, hogy Esztergom bolti kiskereskedelme nem éri el a lélekszámához szükséges szintet míg a többi mutatójában megelőzi a megye városait: A vendéglátó helyek mutatóinak ilyen alakulása viszont szorosan összefügg élénk idegenforgalmával. Általánosságban jellemezve városunk kiskereskedelmét, a következőket állapíthatjuk meg: - a peremkerületek és az új lakótelepek még nincsenek jól ellátva boltokkal és korszerű vendéglátó helyekkel, s a Vár környékén sem készült még fel a város az idegenforgalom elégséges és korszerű kiszolgálására; - a boltok egy részének kicsiny eladóterein gyakran még a rendelkezésre álló áruválasztékot sem tudják bemutatni, s a csúcsforgalomban nagy a zsúfoltság ezekben az üzletekben, ami a kultúrált, kényelmes és gyors vásárlást megnehezíti; gyakran az áruválaszték is kívánni valókat hagy maga után (egyes iparcikkek beszerzésére kénytelen a vásárlóközönség a fővárosba, vagy a megyeszékhelyre utazni); - viszonylag kevés a reprezentatív és megfelelő nagyságú vendéglátóhely, amely különösen az idegenforgalmi idényben okoz sok kényelmetlenséget — gyakran bosszúságot - az ide látogatóknak és a helybeli vásárlóknak; - boltjaink és vendéglátó helyeink egy (már csökkenő) részének belső és külső képe (a berendezések, a kirakatok, a rend, tisztaság) inkább egy régi kisvárost idéznek elénk, semmint a fővároshoz közeli, nagy idegenforgalmat lebonyolító települést. • • % Szocialista fejlődésünk nagy eredménye - s ugyanakkor a fejlődés fontos előfeltétele - a lakosság szociális, egészségügyi és kulturális ellátása; ezek biztosítása a városi alapfunkciók egyik legfontosabbika. Esztergomban az egészségügyi és szociális ellátás színvonala — a meglévő problémák mellett is - jónak mondható; eléri, sőt egyes területein meghaladja az országos átlagot. Az egészségügyi ellátás városi központjai a kórház és a rendelő intézet. Állandó karbantartásukra, korszerűsítésükre és bővítésükre a tanács mindig nagy gondot fordított. 1960-tól napjainkig 156 ággyal, 616-ra bővült a kórház kapacitása, s közben új szülészeti pavilon és új urológiai osztály, önálló tüdőszűrő állomás (ifjúsági rendelővel) létesült. Teljesen felújított, modern épületekben dolgozik a belosztály és a sebészet, mely utóbbinak külön traumatológiai részlege is van. A hatvanas évtized elején épült fel az önálló rendelő intézet és egy 34 férőhelyes nővérszálló, de még nagyon hiányzik — ismerve a város lakásgondjait - egy orvosi szálló. Jelentős előrelépés volt, hogy 1971-ben összevonták óz esztergomi és a dorogi kórházakat; ettől kezdve 750 ágyon 244