Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - I. fejezet: Ezer esztendő öröksége - A hajdan legfejlettebb magyar város (977-1241)

I. fejezet Ezer esztendő öröksége 1 A HAJDAN LEGFEJLETTEBB MAGYAR VÁROS (997-1241) Esztergom alapításáról nincsenek pontos és megbízható adataink. Az biztos, hogy már a rómaiak korában is jelentős lakott hely volt, várossá azonban minden kétséget kizáróan a magyar államalapítás időszakában fejlődött. A régészeti és a történetírói kutatások valószínűsítik, hogy Géza nagyfejedelem székhelye a 970-es évek elején már Esztergom volt. Melyek azok a körülmények és okok, amelyek a régi, római kori települést, Solvát várossá, sőt a megszülető Magyarország legfejlettebb városává tették? Tudjuk, Hogy az emberiség társadalmi-gazdasági fejlődésének klasszikus útján a kisebb-nagyobb településekből városok ott születtek, ahol és amikor a termelőerők fejlődése eredményeként bekövetkezett az őstermelés és az iparűzés (kézművesség) szétválása. A társadalmi munkamegosztás e nagyhorderejű mozgásformája az ősközösség felbomlásának időszakában bontakozott ki, de üteme csak a feudalizmus érett szakaszában gyorsult fel, és a kapitalizmusban teljesedik ki — magával hozva a feudalizmus pusztulását, valamint az árutermelés végső győzelmét az évezredeken keresztül uralkodó, az őstermelésen nyugvó naturálgazdálkodás fölött. Természetesen ez a fejlődési fővonal kontinensenként és azokon belül számos variációt, közte igen rendhagyó irányokat, eltéréseket is bőven felmutat. Gondoljunk csak Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa fejlődésének időben és ütemében is eltérő, különböző útjaira. Éppen ezért az ókorban vagy a feudalizmus korai szakaszában - s maradjunk csak Európában - gyakran jelentős városokká nőttek olyan települések, ahol az említett munkamegosztás egyáltalán nem, vagy csak nyomokban volt jelen, de amelyek kedvező földrajzi fekvésük vagy egyéb okok kapcsán hatalmi szerepkörhöz jutottak. - Ezt példázza Esztergom IX—XIII. századi története is. Esztergom, mint dunai átkelőhely a IX. században kibontakozó keletnyugati (Kiev-Krakkó-Regensburg) távolsági kereskedelem Kárpát-medencén keresztül vezető mellékágának egyik fontos állomása lett. Abban, hogy Géza nagyfejedelem is ide tette át a székhelyét, emellett az is szerepet játszhatott, hogy a Duna fölé magasodó, a folyót és két portját messzi vigyázó kővára biztonságosabb és jobban védhető volt, mint Fehérvár mocsárvára.

1 Esztergom várossá fejlődéséhez és a XIXIII. századi virágzásához hozzájárult, hogy ebben a várban ringotf 2 Esztergom ipartörténete 17