Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - III. fejezet: Ipari város születik... (1957-1970) - Az esztergomi gépipar az extenzív ipari fejlesztés tükrében

tó pákák gyártásának bevezetése (1962-től), amellyel szép eredmenycket értek el. - 1957-ben 45 fő dolgozott teljes munkaidőben a szövetkezetben, 1970-be n mar 108. A teljes termelési érték 2,1 millióról 11,7 millió forintra növekedett, bruttó nyereségük pedig (több viszszaesésen keresztül) 109 ezer forintról 3,2 millióra. összefoglalólag: az esztergomi gépipart 1970-ben tehát Dolgozói létszám Teljes termelési érték (folyó áron) Export 2 gépgyár 1 544 fő 234 m/Ft 147 m/Ft 3 műszeripari vállalat (gyáregység) 3 521 fő 619 m/Ft 333 m/Ft 2 finommechanikai egység 450 fő 113 m/Ft nincs adat összesen 7 termelő egység 5 515 fő 966 m/Ft 480 m/Ft-tal képviseli. Most már joggal beszélhetünk gépipari bázisról. Sőt - nézve az adatokat — pontosabban fejezzük ki magunkat, ha esztergomi szerszámgép- és műszeripari bázist mondunk. • • » 3. AZ ESZTERGOMI GÉPIPAR AZ EXTENZÍV IPARI FEJLESZTÉS TÜKRÉBEN Az extenzív fejlesztés legfőbb jellemzője új és új munkaerő bevonása a termelésbe, s ugyanakkor részükre (a rendelkezésre álló anyagi erőforrások birtokában) munkahelyeket teremteni és termelőeszközöket biztosítani. Korunk ma legfejlettebb országai is extenzív úton kezdték annak idején tőkés iparuk kiépítését. Rendelkezésükre álltak a termelőeszközeiktől megfosztott olcsó hazai munkaerő hatalmas tömege mellett gyarmataik rabszolgái, mesés kincsei és máig is kiapadhatatlan nyersanyag- és energiaforrásai. Őket a sietségre csak a konkurrensek siserehada kényszerítette, és az, hogy a Föld még feltáratlan területeiből minél nagyobb darabot szakítsanak ki saját országuknak. A létező szocializmus országaiban az extenzív fejlesztést átszőtte egyfajta sietség, a gyors növekedési ütem (gyakran minden áron való) megvalósítása. V 99