Esztergom évlapjai 1985 (Esztergom ipartörténete)

MÁSODIK RÉSZ - III. fejezet: Ipari város születik... (1957-1970) - Az esztergomi gépipar az extenzív ipari fejlesztés tükrében

Ennek magyarázata - a marxi-lenini tanítások dogmatikus értelmezése mellett - abban is van, hogy messze a fejlett tőkés országok „mögül rajtoltak", s azok kezdettől fogva az életükre törtek. Ugyanakkor a legtöbb szocializmust építő ország nem rendelkezik elegendő természeti erőforrással, a szocializmus lényegétől pedig idegen (a fejlett tőkés hatalmak által ma is természetesnek tartott) más népek leigázása és kifosztása. A felszabadult Magyarország is elsősorban csak a nagytömegű munkaerőre támaszködhatott, amelyet egyrészt az elmaradott szerkezetű népgazdaság, az alacsony fejlettségű mezőgazdaság, másrészt a pusztító második világháború hagyott ránk örökül. Ez a munkaerő viszonylag olcsó is volt a nyílt és a rejtett munkanélküliek jelentős tömegei miatt. A munkahelyek teremtésében, de főleg a szükséges termelőeszközök biztosításában kezdettől nagy feladatok vártak a magyar gépiparra is. Nem véletlen, hogy ez az iparág az ipari beruházásoknak mindig is jelentős hányadát kapta. (Lásd a II. sz. táblázatot.) II. sz. táblázat: Az országos gépipari beruházások (A) az összes ipari beruházások (építőipar nélkül) százalékában, (B) a mindenkori folyóáron számított md forintban összesen, és (C) éves átlagban.

2

4 Tervidőszak A B C — az első 5 éves tervben (1950-54) 21,2 % 6,3 md 1,25 md/év - 1955-57-ben 14,2 % 2,1 md 0,70 md/év — a második 3 éves tervben (1958-60) 17,1% 5,8 md 1,94 md/év - a második 5 éves tervben (1961-65) 14,4% 12,3 md 2,46 md/év — a harmadik 5 éves tervben (1966-70) 18,5% 24,3 md 4,86 md/év A fejlődés pontosabb érzékeltetésére a valós helyzetet hívebben tükröző szakaszolást használom. Az első 5 éves tervet ti. egyéves terv követte (1955), amely az 5 éves terv hibáinak kijavítását tűzte céljául. 1956-ban indult az „eredeti" második 5 éves terv, azt azonban az ellenforradalom meghiúsította. 1957-re szintén egyéves tervet dolgozott ki a kormányzat a legégetőbb problémák orvoslására; különösen az életszínvonal terén kellett sürgős intézkedéseket eszközölni. Az ellenforradalom előtti hibák korrigálására, a gazdasági helyzet konszolidálására szolgált a második 3 éves terv. A három éves időtartam kijelölésében az is közrejátszott, hogy a KGST-országok - együttműködésük szorosabbá fűzése érdekében - 1961-től egységesen 5 éves középtávú terveket készítettek, igy a második 5 éves tervünk már beleilleszkedett a KGST tervezési rendszerébe időtartamát tekintve is. V 100