Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Bodri Ferenc: Események, kapcsolatok Babits esztergomi életéből (1926—1941)

István városa ez, aki először jegyezte el országa lelkét az európai kultúra lelkével; s az első nagy költő, Balassa Bálint itt lehelte ki égő és gyötrődő szellemét ennek a kultúrának a védelmében. A magyar költő azóta nem lehet idegen Esztergomban, s én sem érezhetem véletlennek, hogy épnen ez a város volt, mely munkámnak otthont és pihenőt adott, ösztönző otthont és nyájas pihenőt. Örülök, hogy ezt elmondhattam mint valamit, ami már régen a szívemen ült. Isten adjon virágzást Esztergomnak! A VAJDA JÁNOS TÁRSASÁG ESZTERGOMI ESTJE 1935 JÚNIUS 22-ÉN „Kárpáti Aurél, a közismert budapesti író és hírlapíró Esztergomban tölti a nyarat. Mint máskor, az idén is bizonyára szép cikket ír városunkról ... — jegyzi fel az Esztergom és Vidéke a hírek között 1934. július 12-én. És a július 29-i, vasárnapi számban az íróval már egy „kisinterjú" olvasható. Kedves városáról, itteni emlékeiről, Babitsról és más barátokról. elsőként Einczinger Ferencről szól a gyakori vendég szeretettel.. A beszélgetés színhelye az Einczinger-villa volt. Kárpáti itt beszél először a nyaralás közben fogant közös tervekről: az esztergomi Balassa Társaság és a budapesti Vajda János Társaság célszerű közeledéséről, a kölcsönös bemutatkozásokról és előadáscserékről. Ez utóbbi egyesületnek a vendég 1931 óta elnöke, a házigazda az előzőnek a húszas évek végétől alelnöke volt. A ceglédi származású, egykori esztergomi preparandista Kárpáti Aurél (1884—1963) nem először tölti nyarát ekkor Esztergomban, ifjúságának reményteli és álomittas színhelyén. Első írásaival a helyi újságokban szerepelt még a század elején. 1920 óta nyaranként többször töltött itt hosszabb-rövidebb időt, megfordult Babitsnál több ízben, ugyanígy egykori és újabb esztergomi barátainál, elsőképpen Einczingernél, akit régóta ismerhetett és jó okkal nagyra becsüit. Minden bizonnyal Kárpáti az egyik első Babits „esztergomi honalapításának" híradói közül: a Pesti Naplóban egy kisebb beszámoló után — Babits Mihály — esztergomi villatulajdonos" (1924. április 2.) — ugyanitt egy (valószínűleg csak véletlenül) közös esztergomi nyaraláskor a költő itteni időzéséről cikket és interjút közöl. „Egy nap a ,maavar Rómában' — ahol nem beszélnek politikáról — Babits Mihály mint .földbirtokos' " címmel és alcímmel, amely egyként sugallja a költő azilumkeresésének szándékait és a város egyházi szellemének vágyait, egy forrongóan pálfordulásos évtized reményei és csalódásai után mutatkozó „csirkeház mellőli" szecessziót (Pesti Na-nló, 1924. június 5 ). Az Estben — Dal az esztergomi bazilikáról (1924. május 11.), Szent ki86