Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Szállási Árpád: Babits dedikációk

költőnél pontosan melyik évre esett? — A kötet előzéklapján, a Nyugat emblémája alatt olvasható: ,,Dr. Soó Rezső tanár úrnak szívesen dedikálja Babits Mihály" Hevesi Sandornak ajánlotta költőnk az Oedipus király című kötetét (3. sz. melléklet). A nagynevű színigazgató Hevesi Sándor (1873—1939), a kor egyik legkiválóbb dramaturgja Sophokles csodálatos tragédiáját e könyvből rendezhette, legalábbis a sajátkezű bejegyzések erre engednek következtetni. „Hevesi Sándornak meleg kézszorítással küldi régi híve Babits Mihály" A szöveg itt bensőségesebb, a nagy költő tiszteletét sugározza műfordításának színpadi adaptálója iránt. Nincs névszerint feltüntetve és kitüntetve a Kél kritika egykori tulajdonosa (4. sz. melléklet), de nem akárki lehetett, ha háromsoros műitészi mottót kapott az igazán illetékes költőtől. ..Az irodalmi arckép célja talán mindig az hogy divergens, gyakran ellentétes vonások belső összefüggését megéreztesse Babits Mihály" Rövid remeklés, szép kritikusi ars poética, a fölényes szellem és az alázatos lélek konvergáló megnyilatkozása egy dedikálásban. Az Ámor sanctus bizonyára valamelyik hozzátartozóé, közeli rokoné lehetett (5. sz. melléklet). A „Kedves bácsinak" Karácsonvi szeretettel 1932. öreg Mihály Bátyja Figyeljük a dátumot. A Magyar Irodalmi Lexikon az Amor sanctus 1935-ben jelent meg; Pók Lajos: Babits Mihály alkotásai és vallomásai tükrében című könyvének életrajzi évmutatója szerint 1933-ban. A dedikálás, mint látható, 1932-ből való. A költő elírta volna? Szó sincs róla. A középkori himnuszokat tartalmazó latin-magyar nyelvű Szent szeretet könyve címlapjának baloldalán a következő olvasható: „E könyvet a Magyar Szemle Társaság tulajdonában levő Old Kenntonian Face anyaducokkal ezerkilencszázharminckettő november havában szedte és nyomta a Tipográfiai Műintézet Budapesten". Valóban tipográfiai remeklés. Tehát a tiszteletpéldányok már 1932 karácsonyán a szerző kezébe kerültek, egyik ilyen exemplum lett egy bizonyos „bizonytalan" rokon tulajdona, akinek nevét tollal besatírozták. (Ezt idegen aligha tette volna, financiális okokból sem.) — A könyv tehát már 1932-ben megjelent, noha a kiadás hivatalos éve: 1933. Végül még egy Babits-aláírás, bár ez nem dedikációban, hanem egy fel75