Esztergom Évlapjai 1983

Nagyfalusi Tibor: „Műhelyből — emlékhely". Babits és esztergomi házának válságos évei, 1933—1901.

évben neveztek ki a fővárosba áthelyezett Zolnay László utódjául) kéri a tanács végrehajtó bizottságát: járuljon hozzá, hogy a Babits-ház őrzésére 360 Ft fél-teremőr fizetéssel biztosított állásban „Nemesszegi Gyula nyugdíjast (Babits M. u. 15. sz. alatti lakos)" alkalmazzák. Gyors „káderjellemzést" is ad róla, mely szerint nyugdíjazásáig, 1952-ig a Járásbíróság irodai alkalmazottja volt; a felszabadulás után a Nemzeti Bizottság, az Igazoló Bizottság, a Népbíróság jegyzőjeként is működött. Alkalmazását hiagy Zoltán egyelőre „átmeneti időre", a felújítás idejére ajánlja, — beszámolva arról is, hogy ennek előkészítése folyamatban van, s „várhatóan 1961 tavaszára befejeződik." (134). 1961 tavaszutóján — május 20-án — kelt levelében már azt jelentheti a vb-nek, hogy valóban: „A Babits-ház emlékmúzeummá való műemléki felújítása" javarészében befejeződött. Az eddig felmerült költségeket — 190 000 Ft-ot — a Művelődésügyi Minisztérium fedezte; ám „az épület egykori verandájának felépítéséhez, az autogramfal előtti zárt folyosó létesítéséhez, s a freskók és feliratok, valamint egyéb iparművészeti részletek restaurálásához még mintegy 50 000 Ft fedezet szükséges. Erre vonatkozólag még nem történt meg a Művelődésügyi Minisztérium döntése." A vb-től a méltó környezet kialakításának — felvezető út és kerítés építésének, a kert rendezésének — költségfedezetét kéri; a megnyitás lehetséges napját augusztus elejére tűzi ki. (135. — Kiemelés tőlem: N. T.) A nyár folyamán a hiányzó 50 000 Ft is előkerül. (Csukly László is összesen 240 000 Ft-os felújítási költségről ad szamot. — 136). Restaurálják a külső és belső freskókat, feliratokat, ornamentikát (az „egyéb iparművészeti részleteket"); az autogramfal előtti üvegezett folyosóra — Einczinger 1941-es javaslatának fejlettebb változatára — azonban, úgy látszik, már nem futja központi támogatásból. (A helyi források — egyelőre — elapadtak: a végleges kerítés csak 1964-re készül el; a feljáró útnak — a Babits Mihály u. felső szakaszának — kiépítése pedig máig odázódik.) 1961 nyarától az országos sajtó már bizonyosságként közöl híreket a helyreállításról és a közeljövőben várható megnyitásról. A Magyar Nemzet például július 23-án így: „ . . . A ház tornácán levő falon a szakemberek 300 autogramot a kor szinte valamennyi szellemi nagyságának kézjegyét találták meg, s ezeket az autogramokat különleges eljárással maradandóvá teszik az utókor számára. A Babits-múzeumot a költő halálának 20. évfordulóján nyitják meg." (137). A megyei Dolgozók Lapjában augusztus 2-án erről az évfordulóról ismét Dévényi Iván emlékezik meg, s cikke végén bejelenti az emlékmúzeum megnyitását „a következő napokban". (138). Természetes, hogy — egy hét elteltével, augusztus 9-én — a megnyitás ünnepi aktusáról is ő számol be. Szemlét tart az előhegyi vasárnap délelőtt — augusztus 6. — vendégei fölött, akiknek soraiban ott van „irodalmi életünk sok neves képviselője, közöttük Trencsényi Waldapfel Imre, Gellért Oszkár és Veres Péter, Kollányi Ágoston, Bóka László, Móricz Virág, Komjáthy Aladár, Keresztury Dezső, Boldizsár Iván, Pilinszky 66