Esztergom Évlapjai 1983

Sonkoly István—Várady Eszter—Nagyfalusi Tibor: A „katonaköltő" versei — dalokban

nak „rossz feldolgozása." Erdős a hangszerelését is gyengének tartja. Szerinte a nyitány, az Asszonyöv és a Lantos vagyok kezdetű dal sikerültebb/' azonban hiányos a részek közötti összefüggés. Kedvezőbben fogadta Farkas operáját a Pesti Napló kritikusa. Szerinte a Vezetők (Farkas korábbi dalműve) még a wagnerizmus hajóján hányódott, de ezt a művét már „a magyar faji jelleg eredeti bájával teszi vonzóvá". A dalműben hatást keltően vonulnak fel az egri asszonyokból alakított csapatok is.

5 Farkas Ödön színpadi kísérleténél azért időztünk hosszasabban, hogy ezzel is igazolhassuk véleményünket: versei helyes zenébe öntéséhez Kodály mutatott példát először. A már említett Siralmas nékem zenéje a hontalanság mely fájdalmának igazi feltörése, hol szaggató extázisban, hol komoran elhaló melankóliában. A 16. század e legnagyobb magyar lírikusának emlékét idézte Kodály a Gazdag Erzsi szövegére írt Balassa Bálint elfelejtett éneke című vegyeskari művében is (1942). A vers formailag igen pontos „Balassi-strófa", amelynek aab, ccb, ddb, képletű rímhasználata azóta sem veszett ki. Fölbukkan ez a népzenében, műköltészetben is (Magas kősziklának. . . Kodály feldolg. = Magyar népzene, 25. sz. és Tótfalusi Kiss Miklós: Siralmas panasz = Kodály: Bicinia Hungarica, III. 120. sz.). A költő gondolatvilágának parafrázisát Kodály 20. századi harmóniakezeléssel, a disszonanciák merész alkalmazásával tárja elénk: a mű sikeres megszólaltatása hivatásos kórust igényel. Egyébként Kodály biciniumaiban is találkozunk egy Balassi-verssel: a Bocsásd meg Úristen szövegét egykorú dallamra fogta, melyet meglelünk a Kájoni-kódexben is, primitív kétszólamúságában. Kodály ezt kánonban hozza, először az alsó kvintben ismétli, majd a végén oktávkánonban jelzi a szekvencionálisan tovább fűzött, frig záradékú ősi melódiát. Az egyik legfontosabb idetartozó zenemű a költő életművéhez szorosan kapcsolódó zenekari darab, Viski János Aenigmája. E vers allegorikus képsorába elrejtett „talány" korántsem megfejthetetlen: elég egyértelműen kiderül belőle, hogy szerelmesét egy „harmadik" elragadta a költőtől; keserűségének ez az oka. (Életrajzából a nevet is tudjuk: Krusith Ilona volt a hűtlen kedves, aki máshoz ment férjhez). Viski természetesen nem követte mechanikusan, versszakról versszakra e rejtvényszerű költemény értelmét, hanem annak alapeszméjét s hangulatképeit keltette életre. Nem mondunk újat, ha rámutatunk ebben a Kodály-iskola hangvételére. A Nyári est, a Marosszéki táncok nélkül aligha születhetett volna meg Viski közvetlen hangú, keresetlenül őszinte lírájú műve, amely 1942-ben megérdemelten nyerte el a Kisfaludy Társaság Greguss-érmét. Különösen szellemes a hangszerelése. A Magyar Rádió negyedszázad óta elég sűrűn sugározza.

7 Megemlíthető a nagyméretű, orkeszterrel kombinált szerzemények közt Sárközy István Júlia-énekek c. „lírikus kantatája", amelynek költői szöveg-alapját egy Balassi által fordított-feldolgozott török dalfüzér adja. Ennek kilenc strófáját (versét) a kantáta hét tételben foglalja össze. „A zeneszerző mintegy újjáteremtette a Balassi-versek muzsikáját, amelyeket alig őrzött meg zenetörténeti emlék."

p

a Zenéje így tudatosan múltba te485