Esztergom Évlapjai 1983
L. Kecskés András: „Gond nélkül vígan énekelek..." (Balassa Bálint verseinek reneszánsz dallamai)
illeszteni, vershez zenét szerezni, s azt előadni. Mindezek a humanista erények valamilyen hangszeren való jártasságot is megkívántak. Arról nem maradt adatunk, hogy Balassi hangszeren játszott volna, de zenei tájékozottságának sokrétűsége 1 3, s az, hogy közismerten „jó táncos" volt, következtetni enged arra, hogy szoros kapcsolata volt a muzsikával. Éppen e „jó táncos" voltát igazolja, hogy egy-két költeményét olasz udvari táncok dallamára szerezte: a Gianeta Padovanát, a Sicilianá-t, és valószínű, hogy a Lucretia Favorita táncot is ezek közé kell majd sorolnunk. Az Olasz nótára és az Egy olasz nótára szerzett versek dallama nem határozható meg. 1 6 A XVI. században a tánc, mind a főrangúaknái, mint az alsóbb rangú embereknel — az unaloműző szórakozáson kívül — az egyén és a társadalom mindennapos szükségletévé fejlődött, és az udvari érintkezés leggyakoribb formája lett. Az udvari táncvigadalmakban és ünnepségekben fontos hírek cseréltek gazdát, bizalmas államügyek is terítékre kerültek, miközben a tárgyaló felek — királyok, hercegek, főemberek — jól begyakorolt mozdulatokat lejtettek a zene ütemére. 1 7 Nem jarhatunk messze a valóságtól, ha feltételezzük, hogy Balassi egy ilyen udvari táncon ismerhette meg a Lucretia Favorita dallamát, s erre alkotta meg versét, a mozdulat, s a dallam hatására. Régóta tudomásunk van arról, hogyan hatott Báthori gyulafehérvári és lengyelországi udvarának reneszánsz humanista atmoszférája a fiatal költőre (1576—1577), de igazából csak az újabb időkben előkerült megerősítő adatok birtokában tárul elénk a hiteles kép, és teljesedik megfogható, dokumentumokkal igazolt megtörtént valósággá. Bathori udvari lantosa, az olasz zenészek között Cristoforo Claboni volt. 18 Caroso lantkönyve 1577-ben jelenik meg először. 1 9 A benne közölt táncokat azonban már korábban ismerhették — így Claboni is —, hiszen a kiadó, az üzleti szempontot nem feledve, korabeli „sláger" táncokat adott ki, lanttabulatúrában. Ezt bizonyítja az a tény, hogy Caroso lantkönyvének egyes táncai már előbb, más kiadványokban is napvilágot láttak. 2 0 E lantkönyv 1577-es kiadása nem érdektelen számunkra, hiszen Balassi 1577 május elejéig az eredeti tabulatúrából is hallhatta a müvet Claboni előadásában, aki Báthorit Lengyelországba is követte. Megjegyzendő, hogy a külföldön megjelenő könyvek egyike-másika akkoriban öt hét alatt Magyarországra is eljutott, ily módon pár nappal később Lengyelországban is ott lehetett. 2 1 Nem érdektelen továbbá megemlíteni azt a néhány évszámot, amelyekhez a költő művei és a magyar zene szorosan kapcsolódnak: 1576: Jacob Regnart Bécsben kiadja Tricinumainak — háromszólamú napoletana-villanella stílusban írt német nyelvű énekeinek — I. kötetét. Hatásukat Balassi négy művére Eckhardt Sándor mutatta ki először. 2 2 1577: megjelenik Fabricio Caroso: II Ballerinojában a Balassit inspiráló Lucretia Favorita baletto. E kötet fol. 76 v oldalán egy Bassa Honorata 457
