Esztergom Évlapjai 1983

Nagyfalusi Tibor: „Műhelyből — emlékhely". Babits és esztergomi házának válságos évei, 1933—1901.

közlő kézbesítési ívet a címzett helyett leánya, B. Ildikó vette át, de természetesen anyagi helyzetük nem engedi, hogy ténylegesen tegyenek valamit a ház megóvása érdekében." (89). A Megyei Levéltárban módunk volt az ügy további fejleményeit is nyomon követni. (90. — Kiemelések tőlem: N. T.) A következő — már 1949 tavaszán kelt — irat Török Sophie géppel írt „bejelentése... a Babits Mihály uccai lakóháza helyreállítása tárgyában." „Polgármester Űr! Az 556 1949. Pm. sz. határozat birtokában kérem, méltóztassék részemre, miután a helyreállítási költséget ez idő szerint megfizetni nem tudom, viszonyaim javultáig haladékot adni. Hozzájárulok ahhoz, hogy házam bérjövedelme a helyreállítási költségek törlesztésére fordíttassék." Erre ismét polgármesteri határozat születik (a városi közigazgatás élén ekkor Dr. Bády István áll), amely 1949. ápr. 26-i keltezéssel kimondja, hogy a házat „a megyei város lakható állapotba helyezte, a helyreállítási költségek 1958 ft 11 fillért tettek ki." A tulajdonos bejelentését tudomásul véve, hozzájárul a lakbérrel való részlet-törlesztéshez: „a ház bérlője által fizetendő bérösszeg a megyei város pénztárába fizettessék be." Felhívja továbbá „Kiss Mihály esztergomi (Babits Mihály út) lakost, mint a ház bérlőjét, hogy az általa fizetendő bérösszeget a megyei város pénztárába fizesse be, mert amennyiben bérfizetési kötelezettségének eleget nem tesz, úgy a bérleti viszonyt azonnali hatállyal felmondom." 1949. május 9-én a város számvevő főtanácsosa kéri a polgármestertől a lakbér összegének, illetve a törlesztés kezdő időpontjának hivatalos megállapítását. Május 16-i keltezéssel jegyzőkönyvet vesznek fel „a Babits féle házban lakó Kiss Mihály lakbére ügyében": „Idézésre megjelent Kiss Mihály esztergomi (Babits villa) lakos és elmondja, hogy havi 22 ft-ot fizet lakbérre, mivel a lakbér le van tiltva, azt egyelőre adóba fizeti, s kb. július hónapban fogja tudni a lakbért a város pénztárába fizetni, addig kéri a város türelmét." Az ügyiratok sorát újabb polgármesteri határozat zárja le (1949. május 17.), amely tudomásul véve az előbbi jegyzőkönyvbe foglaltakat kimondja, hogy Kiss Mihály a lakbért — a helyreállítási költségek törlesztése címén — „1949. július hó l.-ső napjától kezdve a megyei város pénztárába fizesse be." Kiss Mihály egy 10 évvel későbbi leveléből (91) azt is tudjuk, hogy a törlesztés megtörtént: „ . .. azt az összeget is, melyet beköltözésem előtt a város a háznak úgy-ahogy rendbehozatalára beinvesztált, évi lakbér fejében ki is fizettem." Az ő kézírása egészen más, mint az 1946 végén felszólaló — valószínűleg legelső — bérlőé, de hogy csakugyan nem azonos vele, ezt a kiemelt időhatározó teszi kétségtelenné. Az „úgyahogy rendbehozatal" ugyanis — az előbbiekben ismertetett ügyiratok 45