Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban

március 31-én jött létre az az egyezség, amely szerint I. Lipót császár és király 60 ezer, Szobieszki János lengyel király pedig 40 ezer katonát szerel fel, ha a török Bécset, vagy Krakkót fenyegetné. Közben folyt Tököly Imre „kuruc király" haborúja, amelynek során a császári csapatok 1632 elején elfoglalták Nagy kalló várát. Ekkor a szultáni udvar Uzun Ibrahim budai pasát szeraszkerré (hadvezérré) nevezte ki, és melléje rendelte a boszniai Abdurrahman pasa, a ruméliai Kücsük Fiaszán pasa, a temesvári Szidizade Mehmed pasa, az egri Oszmán pasa, a váradi Mavruloglu Mehmed pasa, a szilisztrai Musztafa pasa és Apafi Mihály erdélyi fejedelem seregét, amely 1682 nyarán Onód, Kassa, Fülek és még 40 kisebb helység megvívása után téli szállásra vonult vissza. A.zonban ekkorára a török szultán már elfogadta egy újabb és nagyobb hadjárat tervét. 1682 őszén már az ázsiai területeken is megkezdődött a török mozgósítás.

4

9 Rasid Effendi oszmán-török történetíró leírásából tudjuk, hogy a török felfogás szerint az 1683. évi hadjárat nem Magyarország ellen, hanem inkább a magyarok nagyobb részének szövetségében egyenest Bécs ellen irányult; mégpedig Thököly sürgetésére: — ez lett volna a hadjárat indításának közvetlen oka/'" Csonka Mehmed, a nógrádi szandzsákbég 1686. évi fogságba esése után vallomást tett, amely szerint 1683-ban Thököly Imre és hívei török segítséggel új fejedelemségeket akartak volna létrehozni: Thököly a Felvidéken, Czobor Morvaországban, Draskóczi és Batthyánv pedig Stájerországból. Ezek mintegy közrevették volna a továbbra is török uralom alatt maradó Duna völgyi övezetet Buda és Bécs között.

5

1 Rasid Effendi leírása szerint erre az alkura, illetve a hadicélokra vonatkozó részletes megállapodásra Eszéken került volna sor. Ahogy erről ő maga beszél: „ . .. Thököly Imre kuruc király eljött, hogy a nagyvezérrel (szerdar-i ekrem) Ö Magasságával az eszéki síkon talalkozzék. Barátságos fogadtatást és királyi tiszteletet mutattak iránta, s cobolyprémes kaftánnal díszítették fel." A török sereg Kara Musztafa nagyvezérrel Eszékről 12 nap alatt ért el Székesfehérvár alá, ahol tábort vert.

5

2 1683. jún. 28-án a székesfehérvári török táborból küldtek Esztergomba segítséget a tűzvész eloltására, miután jelentést kaptak, hogy a vár kívül-belül leégett. A vár kijavítása azonnal megkezdődött, s még Debrecenből is rendeltek ide a törökök munkásokat. Ezt megelőzőleg, 1683. ápr. 26-án Lotharingiai Károly 30 ezres serege felett Köpcsényben (ma Kittsee) I. Lipót császár és király is szemlét tartott. Ez a császári had ezután Bádeni Lajos őrgróf 10 ezres seregével egyesülve Esztergom alá vonult, megkísérelték váratlan rohammal elfoglalni, de sikertelenül. így meghiúsult az a terv is, hogy ezzel a megelőző támadással feltartoztassak a felvonuló török fősereget, amely közben lassan mozgott előre Győr felé. Pannonhalmát aknával fölrobbantották, majd a Győr melletti ostromtáborban egyezkedni kezdtek a védőőrséggel. Ha Bécs elesik, Győr megadja magát: az volt az alku, amely után Ibrahim a budai pasát kisebb török sereggel és Apafi erdélyi katonáival visszahagyva a fősereg tovább haladt. A belőle kirajzó kisebb lovascsapatok és Thököly kuruc hívei minden olyan dunántúli várat és várost felprédáltak, amely nem csatlakozott Thököly táborához önként. Győr után Komárom körűi is 434