Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban
írta le a hévizes tó környékén lévő Lőportorony-erődítményt (baruthane), s úgy tudta: 1605-ben építették. A négyszög alakú párkányhoz hasonló kis erődítmény az egykori Kis-Város és Nagy-Város határán, a hévizes tó és a Duna között feküdt. Érsekújvár török elfoglalása után, annak magyar lakosságát részben ide, az esztergomi Nagy-Városba, részben Budára telepítették át. Feltehető, hogy 1605 után az egykori Nagy-Város sok épülete romos maradt és üresen állt. 3 5 A három jól ismert esztergomi városrészhez képest a negyedikre — a város körüli kertes övezetre — jóval kevesebb adat vonatkozik. Az 1570 körüli ingatlan jegyzék konyhakert-, szőlő-, gyümölcsös- és rét-területeket, illetve azok birtokosait sorolja fel. A három lakott városrészben 364 török kertbirtokost és 86 ortodox szerb kertbirtokost ismerhetünk meg. Ezek együttesen mintegy 52,32 kat. hold nagyságú területet műveltek, amely a három városrész közvetlen közelében kialakult kertes övezetet jelentette. Az esztergomi szandzsák 1570. évi részletes adóösszeírása is említi a város rétjeit, és helyenként azok földrajzi fekvését is megjelöli. Ilyen pl.: „a Kis Érsek Sziget rétje, a nagy szigettel és Helemba faluval szemben", vagy „Haszán szpáhi rétje a Diós völgy nevű helyen." Külön feltűnteti az Abdi Aga Szigete rétjeit, a hévízforrásokkal szemben; a Pervane Sziget rétjeit, Szentkirály pusztával szemben, s még Szent Lázár pusztát is, a város közelében. 3 6 Ezeket a helyneveket az ingatlan jegyzék is megemlíti, néhol érzékletes leírásba foglalva, mint pl. az 527. számú tételben is: „. . .Haszán bég zeamet-javadalombirtokos borháza (pincéje) az esztergomi külső várral szemközt fekvő Ulama Pasa dombja alatt. A várral szemközt fekvő Ulema Pasa dombja néven ismert domb alján van. Egy-egy oldala a nevetett dombbal (. ..) Juszuf hodzsával, két oldala a melegvíz forrással és az úttal szomszédos. Régebben egy rossz pince volt, rajta az építkezés nyomával, de amikor a fent nevezett birtokába került, hogy itt lakni tudjon, a pince fölött egy istállót és az istálló fölött az emeleten két szobát és kocsiszint (szondurma) építtetett és körülötte sövényből udvart kerített, s minthogy rendbe hozta és kijavította, a defterbe bevezettetett. . ." A város körüli kertes övezetről, amely a Szent Tamás-hegytől a Duna-szigetekig körülfogta a lakott részeket, Evlia Cselebi elmondja, hogy: „...az esztergomi síkság felén szőlők, gyümölcsösök és körülzárt kertek vannak. . .". Ebben a kertes övezetben építették fel a törökök 1605-ben Tepedelen párkányerősítését. Evlia Cselebi tojás alakú sánccal és tömésfallal rendelkező erődként írja le. 3 7 Valószínűleg már korábban, 1594-ben elkezdték építését, de teljesen csak 1605 után fejezték be. Esztergom ötödik városrésze a Duna északi partján, a volt Kakat falu helyén, valószínűleg már 1543 után kiépítésre került párkány erőd, törökül Dzsigerdelen, azaz Májlukasztó néven szereplő hídfőállás volt. Más említések szerint 1546-ban épült fel. Annyi bizonyos, hogy az 1568—1569. évi török zsoldjegyzék —241 katonával — már a fenti néven szerepelteti. 38 Az 1570-es években megépült esztergomi török hajóhíd északi hídfőjét védte. Az iszlám kapuja és Buda kulcsa Esztergom stratégiai fontosságú fekvése mar a legelső török hadjáratok 430
