Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban

alkalmaval megmutatkozott. 1529-ben is Esztergomnál kelt át Mehmed bég Morvaország elleni támadásra induló serege, amely aztán Nyitra, Nagyszombat és Pozsony környékéről, 100 falut felégetve, 50 ezer fogolylyal vonult el.

:i

n A török berendezkedés, amely itt egy teljesen mohamedán arculatú helyőrségvarost hozott létre: állandó katonai készenlétet jelentett, azért is, mert a török őrség lovasainak a közeli falvak adójövedelmeit osztották ki. Az esztergomi szandzsák 1631. évi tímár defteréből ismerjük azt a 146 falut, amelyet ide adóztattak/'

0 A halarszeli helyzetből adódott az esztergomi szandzsákbégek különleges szerepköre is, s ezzel járt, hogy állomáshelyeiken mindig megfelelő helyettesről kellett gondoskodniuk. Erről tanúskodik Paksy János levele is, amelyet Komáromban, 1562 március 15-én írt Nádasdy Tamáshoz: „. . . Nagyságodnak azt írhatom, hogy tegnapon egy emberem jőve Budáról ki énnekem azt mongya, hogy az budai pasa az elmúlt cseterteken táborba szállott Pest mellett a mezőben az budai terekekkel, és az begségnek izent minden felől, akik ennek elette készen voltanak, hogy mind hozza oda táborba jöjjenek, de mert mind oda nem gyűltek az esztergomi bég öt száz lovagot bocsátott alá, és ő maga az vízen két sajkán ment alá és az budai pasa az novigrádi (nógrádi) Sábán bégnek parancsolta, hogy Esztergomban legyen, az esztergomi bég helyén, addig míg onnan megjövének, ahová indulni akar az pasa, és kész hírről azt mongyák, hogy Erdélyben akar menni segítséggel és vannak ott bízott embereim, hogy mikoron akar indulni és hová megyen és mell bégség lészen vele és hány ezer terekkel indul, mindenről engemet bizonyossá tesznek, kit Nagyságodnak azontal tudtára adom. . ."

4

l. Az idézett részből az is eléggé kiviláglik, hogy az esztergomi és nógrádi szandzsák — szomszédos lévén — állandóan támogatta egymást. Továbbá, hogy jelentős magyar felderítési útvonal húzódhatott Esztergomon keresztül, le egészen Budára, s mindezt a komáromi magyar végvár tartotta volna fent. Ugyancsak tudjuk, hogy az 1550-es évektől kezdve Bécs és Buda között kijelölt útvonalon bonyolódott le a követek fogadása és kísérése is. Ebben jelentős szerepet látott el az esztergomi szandzsákbég is. Jákob von Betzek német nyelvű kéziratai árulkodnak az osztrák követek budai útjáról, s a török diplomáciával fenntartott kapcsolatokról/'

2 Amikor a diplomáciai kapcsolatok megszakadtak, és a török háborús párt vezére került a nagyvezéri méltóságba, Szinan pasa személyében, az újra meginduló háború Esztergom stratégiai jelentőségét még jobban kiemelte. Szinán pasa nagyvezér 1594 tavaszán hatalmas seregével Bécs ellen vonult, de Győr bevétele után visszafordult. Ahogy ez megtörtént, a követő császári had nyomban ostrom alá fogta Esztergomot. Bevenniük csak a második próbálkozásra, a következő évben sikerült. Ezután a várat újra tudták használni a Duna folyó mentében a török csapatmozgások megbénítására. Esztergomból induló sajkás hajdúk szinte a Duna egész hosszában Péterváradig portyáztak, és lehetetlenné tették a törököknek a „közép harctér" támadásra való felhasználását. Ezért történt meg, hogy 1605-ig a török oldalsó harctereiről támadott, és Eger vagy Kanizsa bevételével ott erősödött meg. Esztergom visszavétele után viszont a nagy török támadás már kifulladt, és a — többször megszegett 431