Esztergom Évlapjai 1983
Dr. Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban
jei, a dizdárok, kethüdák, odabasik. szerbölükök stb. birtokában 65 lakóház volt. Várkatona és janicsár néven szereplő házbirtokos 55 volt. Tehát a katonai „társadalom" fenti két csoportja a Nagy-Város házingatlanjainak mintegy felét tartotta birtokában. A házbirtokosok között 68 ingatlannal az azáb-gyalogos katonák is jelentős helyet foglaltak el. A zeamelíavadalombirtokosok, a szpáhik s a tímáros lovaskatonák (merd-i timar) mintegy 30 házingatlannal rendelkeztek. A beslü-lovaskatonák is 35 házingatlant tartottak kezelésükben, amíg a tüzéreknek csupán 7 lakóház, a reisz-gyalogoskatonáknak pedig mindössze 4 jutott. A kiszolgált, elbocsátott katonák (mázul) kezelésében egy lakóház volt, s egy kapus (bevvab) szintén egy házat birtokolt. A török nem-katonai lakosságot tekintve: a mohamedán papok közül heten is rendelkeztek lakóházakkal; a magányos özvegyasszonyok 18, a kézművesek mintegy 10 házingatlant birtokoltak. Jegyzékünk 56 házbirtokosról nem közöl semmi olyan adatot, amelynek alapján társadalmi csoportjuk megállapítható lenne. A Nagy-Városra talán jellemzőek lehettek a jegyzék következő tételeiben leírt lakóházak: „. . . 584. Hüszein szpáhi háza, sövényből épült, nyiltés zárttűzhelyes konyhával, kamrával és istállóval. Egy-egy oldala Arslan azab és Hudáverdi szerbölük ingatlanjaival, a várárokkal és a közúttal határos. A kincstár részéről régebben, mint 20 rőf hosszú és széles üres telek után már beszedetett tapu illeték. Most nagyobbnak találtatott, ezért még 100 akcse tapu illeték beszedetett, s a defterbe bevezettetett .... 932. Firuz azab háza, földszintes, kőből épült szoba és egy sövényből épült zárttűzhelyes szoba, konyha, továbbá istálló és üres udvar. Egy-egy oldala Musztaf^a azabbal, Kapudzsi Musztafával, a „párkány" falával és a közúttal szomszédos, 44 rőf hosszú és széles kincstári telken épületként találtatott. A telek 20 rőfnyi részének tapu illetéke a kincstárnak már befizettetett és a birtokjogot igazoló okirata megvan. Most a telek 24 rőfnyi részének 96 akcse tapu illetéke is beszedetett. A defterbe bevezettetett és a tulajdonjogot igazoló okirat kiadatott. . ." Az idézetekből is kivehető, hogy a legtöbb házingatlan egy-szoba és konyhás volt. A lakóházhoz konyhakertek, szőlők és gyümölcsöskertek is tartoztak. „A Nagy-Város népének szőlője, gyümölcsöskertje és konyhakertje Esztergom várának földjén" címet viselő fejezetrész az ingatlanjegyzékben 150 török 210 dönüm (azaz 19,17 ha., vagyis 11,08. kat. hold) nagyságú terület művelését jegyezte fel. Tehát egy török konyhakert- és szőlőbirtokosra átlagosan 1,4 dönüm (azaz 178 négyszögöl) jutott. Ezenkívül még 86 ortodox szerb martalóc is rendelkezett egy-egy szőlővel, de ezek területmértékét nem jegyezték fel. A Nagy-Város megközelítőleg ismertetett városképe ebben az 1570 körüli — viszonylagosan virágzó — állapotában csupán 1594-ig maradt fent. A következő évben: 1595. szeptember 2-án a török védősereg a várból kivonult, s ekkor a Nagy-Várost is teljesen kiürítette. Esztergom ezután egy évtizeden át ismét a Magyar Királysághoz tartozott. Ezalatt — 1596—98 között — a város főkapitánya, Pálffy Miklós a Bácskából szerb lakosokat telepitett le az esztergomi Nagy-Varosba, amelyet ettől kezdve neveztek Rác-Városnak. Amikor 1605-ben a török ismét visszafoglalta Esztergomot, a rácok Érsekújvár alá települtek át. 4 3 Evlia Cselebi 1663-ban 429
