Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Vass Előd: Esztergom felszabadulása a török alól 1683-ban

YASS ELÖD: ESZTERGOM FELSZABADULÁSA A TÖRÖK ALÓL 16S3-BAN A török foglalás és berendezkedés A török kor Esztergom városára a nagy megpróbáltatások korszakát hozta. E megpróbáltatások tömör megfogalmazását nyújtja Esztergom „Szabad Királyi Városának Bírája és Esküdt Tanácsi közönségesen" 1697. október 18-án Esterházy Pál nádorhoz írott levelében, ahol az egész korszakra visszamenőlegesen is értelmezhető, hogy: „. . .Annak okáért Herczeghségedet mint Kegyelmes Úrunkat alázatosan az Istenért kérjük méltóztassék alleviatioban vétetni a szeghény várost melly másképpen úgy általlyában ell pusztul máris az jel jövö hadlak mind csak ezen városban szálván és bennünket megnyomorgatván. Herczegségednek kegyelmes Grátiajába ayánlván magunkat az szeghény várossal edgyütt maradunk. . ."

1 Az esztergomi városi tanács tagjai a pusztulás és nyomorgás okát. fenti segélykérő levelükben világosan megjelölték: „. . . az fel jövő hadak mind csak ezen városban szálván..." Ez a hadjárás pedig már valamikor nagyon régen, valójában 154 évvel korabban kezdődött el, amikor Szulejmán szultán 1543. augusztus 10-én Esztergomot ostrommal bevette. Esztergom török korának kezdetét a hódítók berendezkedése jelentette, amely a foglalás után azonnal megindult. Alighogy Szulejmán szultánnal a török had innen Székesfehérvár alá vonult — az első tőrök jelentések máris erről tudósítanak. Ezek egyike, amely 1543. augusztus 26-án tehát mintegy két héttel a foglalás napját követően érkezett, Szinán csausz oszmán-török történetíró feljegyzése szerint így számol be a törökök első intézkedéseiről: „.. .a hitetlenek még azon a napon kihajttattak a várból, és így ez a paradicsomhoz hasonló erősség megtisztíttatott a hitetlenek testeinek szennyétől. Templomaik mecsette alakíttattak át az iszlám népe számára, házaikba és lakásaikba bevonultak a mohamedánok, s azokban megtelepedtek. . ,"

2 Ezenkívül arról is értesülhetünk, hogyan hódoltak be a Dunától északra eső 80 falu lakói, s hogyan dolgoztatták őket Esztergom török módra való újjáépítésének vármunkáiban.-' Hogy a magyar őslakosság hová lett, pontosan nem tudjuk; csak más városok hasonló eseményeiből következtethetjük ki, hogy egy részük már az ostrom kezdete előtt elmenekülhetett, másik részük feltehetőleg török rabszolgává lett. Ezek többségét valószínűleg a Dunán, hajókon hurcolták el. A helyben maradók főleg csak nők és gyerekek voltak. Közülük sokan felvették az iszlámot, és jónéhany asszony akadt, aki összeházasodott az új török háziúrral. Esztergom az Oszmán Birodalom egyik hatarszéli helyőrségévé vált, amelynek az volt a sajátossága, hogy fegyverekkel fenntartott uralmat igyekezett kiterjeszteni a közelebbi-távolabbi körzet falvainak magyar népére is.

4 Megkívánták tőlük, hogy a városba bejőve, adójukat megfizessék, akkor is, ha a Magyar Királyság területének még fegyverrel el nem foglalt falvaiban laktak. Ezeket az ellátó körzethez tartozó helysége421