Esztergom Évlapjai 1983

Détshy Mihály: A hódoltság előtti Esztergom egy vallomás tükrében

toráról tudunk, amely a szigeten állt. Ez azonban távol esett a ferencesek­nek az újabb feltételezések szerint a barokk-kori rendház helyén állott kolostorától. 1" A bencés apácák egyébként a ferencesekétől eltérő öltözetet viseltek. így inkább gondolhatnánk klarisszákra vagy beginákra, akik többnyire ferences férfikolostorok szomszédságában telepedtek meg. Ilye­nekről egy XVI. sz. eleji végrendeletben találunk említést, de házukról nincs közelebbi adatunk. 1 0 (E kérdésre még visszatérünk.) Poor megnevezi a más forrásainkból ágostonrendinek ismert Szt. Anna kolostort, amelyhez — mint mondja — a Hévizeknél állott malomtól lehe­tett eljutni (13). Ez megfelel más forrásaink topográfiai adatainak." Ugyancsak említi a domonkosrendinek ismert Szt. Márton kolostort, ahol az orgonistát ismerte, ami bizonyítja, hogy a kolostor templomának volt orgonája (10). 1 2 Szól a — kétségtelenül szentgyörgymezői — Szt. György templomról, 13 mert ismert egy itt lakó „presbiteri", és hozzáfűzi: „itt nagy bősége van az eperfáknak" (18) Tudott arról, hogy Esztergom városán kívül sok puszta templom állt. Ezek a Mohács utáni hadjáratok során válhattak rommá. Közülük Szt. Kozma és Dámján ekkor már ugyancsak puszta templomát nevezi meg, amelynél egy esztergomi polgár nagy kertje feküdt (14). Ez a Kovácsi falu északi szélén állott templom lehetett. 1 4 Leghosszabban a Krisztus Teste vagy „zenth wer" kápolnáról beszél, amely a városon kívül, a szántóföldek között állt, és amelyről semmilyen más adatunk nincs. Elmondja, „honnan vette eredetét és keletkezését", és ennek kapcsán szól a Szt. Miklós templomról. A jellegzetes középkori, nyilván helyi hagyományokat őrző történetet érdemes idézni: „Valami diák a Szt. Miklós templomban a torony alján a lépcső alatt, amelyen ha­rangozni járnak fel, elrejtőzött, és amikor — Krisztus szentséges teste ün­nepének vigiliája lévén — látta, ahogyan a máskor is szokásos módon elő­hozták a különféle tömérdek arany meg ezüst holmit és a feldíszített ereklyéket, elemelt jónéhány ezüst holmit az ereklyék közül meg a monstranciát, amelyben az úr szentséges testét tartották, de miután se­hogysem tudott odébb állni és vétke miatt mintha isteni erő tartotta volna vissza, az úr szentséges testét a vetések között elhajította, ahol is az a hely kiszáradt és kopáron maradt. Végül kidobva az úr testét, a monstranciát összetörte, és a testet a paténán hagyva elmenekült. Ezt azután a nép a papsággal nagy menetben magán a paténán visszavitte a városba. Öt magát végül Budán elfogták, és visszavitték Esztergomba, ahol valame­lyik dombon megégették" (17). Az elbeszélés valóban megtörtént esethez is fűződhetett, de lehetett a szent ostya meggyalázásáról szóló, elterjedt le­gendának a kápolna titulusát magyarázó helyi változata is. A világi épületek között Poor szól a várban állók néhányáról is. Mint vallja, „igen jól ismeri a néhai Várdai Pál érsek úr palotáját, aminél a tö­rökök császáráé sem jelesebb" (20). Folytatva, a Vitéz János féle szárnyról mondhatja: „A Duna felőli részen valami két tornyocska, közönségesen „Erkély" van, vaskorláttal ellátva" (21). 1 5 Külön megemlíti egy gyilkos­ságról szólva „az érsek úr házának valamelyik ablakat" (22). Lehetséges, 412

Next

/
Thumbnails
Contents