Esztergom Évlapjai 1983
Détshy Mihály: A hódoltság előtti Esztergom egy vallomás tükrében
hogy a palotához tartoztak a székesegyház kapcsán már idézett „felső és alsó lépcsők 7', amelyeken az érsek lejárt az egyházba (30). Valószínűleg a Vitéz-palota alatti függőkertről, illetve a Bonfini által leírt itteni fürdőről mondja: „Van egy csigalépcső, amin a kertbe járnak, amelyben a fürdők háza van, azaz a termák, ahol sok volt a fügefa, . . .várnak hívták (a név helyén a papír sajnos lyukas), és itt pompás márványkövek vannak"' (33). A palotaszárny alatti függőkerttel való azonosításnak aligha mond ellent, hogy Poor egyébként is ötletszerű felsorolásában előzőleg az ettől távolabb, a várhegy északi végénél, a Duna partján állott Verpéc vagy Veprech toronyról beszél: „jól ismeri a Werpecznek nevezett „wiz waarat", és hogy abba egy nagy, fából készült lépcsőn járnak le, ahol egy kerék volt, amely a Dunából felhajtja a vizet a ciszternába". 3 2 Ez az 1543-ban megrongált vízműnek helyszíni ismereten alapuló leghitelesebb leírása. 1 7 Poor „jól emlékszik a várban lévő valamennyi borospincére", de helyükről sajnos nem szól, és az sem ad eligazítást, hogy a kert után említi (34). A városban két polgárházat nevez meg. Az egyik Kis Miklós tekintélyes polgár „kőfallal körülvett nagy kőháza"(ll), de ennek helyét nem jelöli meg Egy „Zadas Hordo" gúnynevű polgárról viszont elmondja, hogy a „nagy utcán" épített kőházat, és megnevezi a közvetlen szomszédos és a szemközt hárommal arrébb álló ház lakóit is (24,25). A „nagy utcát" a királyi városon a Lőrinc kaputól a Budai kapuig végighúzódó, mai Kossuth Lajos utcával azonosíthatjuk. 1 8 Poor még egy utcát nevez meg, ez „a Boldogságos Szűz utcája a város falánál" (5). Az utca nevét a ferencesek Boldogságos Szűz Mária templomáról kaphatta. Ha ez az újabb megállapítások szerint a mai Bottyán János és Kun Béla utca kereszteződése táján állt, a templom titulusát viselő és nyilván odavezető utca nem lehetett volna a feltehetőleg Kisduna melletti — városfalnál. Bár a vallomás rövid utalása nem perdöntő, ennek alapján a ferences templom és kolostor inkább a mai plébánia templom helyén allhatott, ahogyan korábban feltételezték. 2 0 Ez azért is valószínű, mert a ferencesek a középkorban általában a városok szélén, a városfalak mellett telepedtek meg. Ez esetben a vallomás idézett állítása, hogy az apácák rendháza szemközt állt a ferencesek kolostorával, a szigeti bencés apácák kolostorára vonatkozhat. Megemlíti Poor a Szenttamás-hegy lábánál fakadó, és a várhegytől délre felgyülemlő hévizeknél állott káptalani malmot is: „Jól tudja, hogy a Szt. Tamásnak nevezett hegy alatt hévizek, azaz thermák léteznek, ahol valami hasadékok vannak, amelyekből a hegyeket lőporral akarták lerontani. Ezen thermák, vagyis hévizek fölött van a káptalani uraknak egy négy kerekes malma, amelytől a Szt. Anna, Mária anyja kolostorához lehet bejárni" (14). A leírásból a hegy lábánál lévő forrásoktól a Hévíztóig levezető árok mellett álló malom és az ágostonos kolostor topográfiai kapcsolata jól kirajzolódik. 2 1 A vallomásban még néhány más topográfiai utalást is találunk. Egy aszszonyról említi, hogy a Kisdunánál lakott (26). Elhurcolásáról elmondja, hogy „a törökök bizonyos Homokos Zewlew Heghnek nevezett hegyfok413
