Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak

Ferenc érsek felépíthesse ott a Nagyszombatból hazatérendő egyházmegyei központ új otthonát. Az őrség nagyobb része a császári birodalom különböző részeiből toborzott zsoldosokból állott. Csak a kisebb rész, főleg a lovasság volt magyar (nationalis militia).

5 A 79 év alatt 15 parancsnoka volt a várnak. Közülük csak kettő volt magyar. Az első gróf Pálffy Miklós (1657—1732), aki az Aspremont ezred ezredeseként 1687 áprilisától a következő év októberéig volt a vár paíancsnoka. Később a Rákóczi ellen harcoló császári sereg főparancsnoka, és ebben a minőségében ő kötötte meg Karolyi Sándorral a szatmári békét (1711). Élete végén az ország nádora volt. A másik, a várnak a kiürítés előtti utolsó parancsnoka. Erős Ádám ve zérőrnagy, aki 1745 júniusától 1762 január 19-ig állott a vár élén. A vár kiürítése után a királyi városba költözött (Kossuth L. u. 3.), de a kővetkező év végén már meghalt. A ferences templom kriptájában temették el. Báró Kucklánder Ferenc Ferdinánd — a kilencedik várparancsnok — két évnyi megszakítással, 1691-től haláláig (1719 június), összesen 26 éven át volt parancsnok. Kinevezésekor ezredes volt és altábornagyként halt meg. Származását nem ismerjük. Felesége Trucklin Benigna valószínűleg Bajorországból származott. Erre utal, hogy az Altöttingen-i Mária kegykép másolatát állíttatta fel a vár díszterén (Paradeplatz). A bazilika építésekor a Vízivárosba helyezték át ezt a szobormüvet, de újabban ismét a várhegyen áll, a bazilika déli oldalán. Kucklánder volt az, aki 1706. szeptember 19-én atadta a várat II. Rákóczi Ferencnek. Október 10-én már ismét a császáriak kezén volt a vár, de Kucklánder csak 1707. decemberében, az ellene folytatott vizsgálat befejezése után kapta vissza a parancsnokságot. A polgárság félelemmel vegyes tiszíeletet tanúsított iránta, és jóindulatát ismételt ajándékokkal próbalta megszerezni. Ennek ellenére sem voltak elkerülhetők az összeütközesek. A város többször tiltakozott Kucklánder hatalmaskodása ellen, sőt önsegéllyel is élt vele szemben. Amikor ugyanis Bottyán János egykori házaban sörmérést rendezett be, a polgárság erőszakkal próbálta megakadályozni a kimérést. Mikor visszanyerte a parancsnokságot, önkényesen rendelkezett azoknak a polgároknak a vagyonával, akik a kivonulo kuruc sereggel elhagyták a várost. Az 1711. évi amnesztia után még sokáig folyt a pereskedés a házak új gazdái és a régi tulajdonosok között. Bottyán János piactéri házán kívül Kucklánder még több más ingatlannal gyarapította vagyonát. A mai kályhagyar agyagbányájának helyén például 4 holdnyi szőlője volt, ami után máig Kucklánder-hegynek nevezik ezt a dombot. 394