Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak

Kucklánder állíttatta a belvárosi ferences templomban, a diadalív északi pillérjének lábánál álló mellékoltárt. Az oltárkép felett a Kucklander-ci­mer van elhelyezve. Kucklándernek nem volt gyermeke. Vagyonat özvegye örökölte, akinek saját vagyona is volt, egyebek között négv epymás melletti házhely a piactér nyugati oldalán. Ezeknek az adója miatt sok vitája volt a várossal. A város csak Kucklánderné halála (1726) utan tudta érvényesíteni köve­telését az oldi^lági örökösökkel kötött egyezségben. Kucklánderné emlékét órzi a már említett Mária-oszlopon kívül a ferences templom déli oldalán álló kápolna, ahol sírja is van. Amíg a vizsgalat folyt Kucklánder ellen, báró Bruckenthal György ezredes volt a vár parancsnoka, aki utóbb a budai vár parancsnoka lett. Ö tette meg a királyi város birájává Sylzl (Szilcl, Silcz) János Pált, aki közel há­rom évtizeden at sokat hallatott magáról. A „választás" katonásan történt. A városi tanács 1706. október 30-i jegyzőkönyve szerint a parancsnok a becsületes Sylzl János Pál urat városbíróvá kiválasztotta, a polgárságnak bemutatta és a bírói tisztbe beiktatta („erwáhlt. . . Vorgestellt und ein­gesetzt"). Megemlítjük még Schuchknecht György Miksát, aki mint az Althan-dra­ciragonyosezredhez tartozó ezredes, 1719 augusztusától haláláig (1732 áp­rilisáig) volt a vár parancsnoka. Az ő idejeben történt a vár gyökeres res­taurálása, amelynek 1727-ben történt befejezését a varkapu fölött elhelye­zett márványtábla örökítette meg ... A Bakócz-kápolna sírboltjában te­mették el. A parancsnokon kívül a várőrség tagjai közül is számos nevet ismerünk, de közülük csak néhány nevet említünk meg, olyanokét, akik meg is te­lepedtek Esztergomban. Muraközy Sámuelnek, a várbeli őrség hadbíró­jának (judex bellicus) egy 1686-ban tartott vizsgalata irataiból ismerjük a 35 eves Fary Jakab gyalogos „alvajda" nevét. e Fia, Sebestyen 1710-ben Eszter­gom megye főbiztosa (supremus comissarius), aki 1715-ben házat vásá­rol a Buda utcán, a következő évben pedig polgárjogot is szerez. Sebes­tyénnek gyermekéről tudunk: Erzsébetről, aki Dierk Ferdinánd császári kapitánynak lett a felesége (ők szintén a Buda utcában vettek házat), — és Jánosról, aki atyja halálakor még kiskorú volt, ezért nővére nevelte fel. — Az 1755. évi városi jegyzőkönyvből arról értesülünk, hogy egy má­sodik szőlőpasztort is fogad fel a város a „Fán gyümölcsös"dűlöjében levő szőlők őrzésére. Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a Fá­ri-kút, az esztergomiak kedvelt kirándulóhelye a Fáry-család emlékét őrzi. Jaksics Illés (népies elnevezése szerint „a rácz Ilia") a várbeli rác kato­naság kapitánya volt. Bottyán János szerint kegyetlenségéről volt híres. Mikor a császáriak visszafoglalták Esztergomot, ő kapta meg a kurucokkal együtt eltávozott Somody Györgynek a Piac utca sarkán (ma: Széchenyi 395

Next

/
Thumbnails
Contents