Esztergom Évlapjai 1983

Dr. Prokopp Gyula: Régi esztergomiak

utánuk következtek a szlovákok, legkevesebben voltak a rácok, a várőrségben szolgált rác kátonák közül visszamaradt néhány család. Hozzájuk számították — közös görög-keleti vallásuk miatt — az itt letelepedett görög és macedón kereskedőcsaládokat is. A régi esztergomiak közül elsőnek Bottyán Jánost említjük meg. Ö a vár felszabadulása után került Esztergomba, mint a várhoz tartozó magyar lovasság hadnagya es egyben Kürtösi Istvánnak, a lovasság parancsnokénak helyettese. Életének korábbi szakasza a Vág és a Garam közti területhez kapcsolódott. Lakatos Judit, akit (Józsa Pal özvegyeként) 1669ben vett feleségül, végrendeletében így emlékezett meg Bottyán János fiatalkoráról: ..Midőn engem elvett, csak szegénylegény állapotában találtatott.. . kész gazdaságba és jószágba került. . . amit keresett volna is őkegyelme fegyverrel, az jobbára ugyanúgy el is veszett. . . gazdaságból, majorkodásból, göböllyel,marhával és gabonával való kereskedésből szaporodott vagyonunk."

4 A vár utolsó török ostromakor (1685) Bottyán ismételten megtámadta az ostromlókat és egyik alkalommal, a Hévíztó melletti összecsapásnál meg is sebesült. Ennek ellenére Lotharingiai Károly vezérlete alatt résztvett a diadalmas táti csatában (aug. 16.). 1686-ban a várőrség egy részével Buda ostrománál harcolt. A következő másfél évtized felszabadító hadjárataiban ismételten kiérdemelte a fővezérek: Lotharingiai Károly, Badeni Lajos és Savoyai Jenő elismerését, I. Lipót király pedig ezredesi kinevezéssel és arany nyaklánccal tüntette ki. A hadjáratok idején az esztergomi piactéren 1689-ben épített ház volt Bottyán otthona. 1698-ban a király kivette ezt a házat a város hatosága alól, ami adómentességet és szabad italmérést jelentett. Ez volt a gyökere a városi polgárság és Bottyán közötti elkeseredett ellenségeskedésnek. Ezen a nevezetes házon kívül még két más házat és egyéb ingatlanokat is szerzett Bottyán Esztergomban. Erre utalnak máig is a Bottyan-dülő, Bottyán-parlag, Bottyán-tó és más hasonló elnevezések. Ezeken kívül még a környéken is szerzett zálogbirtokokat (Bajna, Nagysáp, Sárisáp, Bátorkeszi, Béla stb.). 1691 őszen Kucklánder Ferdinánd lett az esztergomi vár parancsnoka. Kucklánder nem nézte jó szemmel Bottyán sikereit, áskálódni kezdett ellene. 1704 áprilisában letartóztatta Bottyánt, majd 1704 őszén parancsot eszközölt ki, hogy Bottyánt kihallgatás végett Esztergomból elszállíthassa. Útközben Nyergesújfalun, ahol éjjeli pihenőt tartottak, hívei kiszabadították őt. Bottyán átkelt a Dunán és II. Rákóczi Ferenchez sietett. Rákóczi tábornokká nevezte ki Bottyánt, ő pedig hűséggel és dicsőséggel szolgálta a szabadság ügyét 1709-ben bekövetkezett haláláig. 1683-tól 1762-ig a katonaság kezén volt a vár. Mária Terézia királynő rendeletére a katonaság 1762. januárjában kiürítette a várat, hogy Barkóczy 393