Esztergom Évlapjai 1983

Hegedűs Raymund: Ádalékok Esztergom művelődéstörténetéhez a múlt század harmincas éveiből

Jegyzetek 1. Guzmics Izidor (1786—1839) költő és műfordító, a nyelvújítás lelkes híve, amiért Kazinczy is barátságába fogadta. A magyar irodalomnak sokoldalú munkása volt. Néhány színdarabja az esztergomi Urániában jelent meg. Kazinczyval folytatott levelezését ugyancsak Esztergomban adta ki Gulyás Elek 1860-ban. 2. Szeder Fábián (1784—1859) esztergomi tanárai: Révai Miklós és Kultsár István hatására fordult az irodalom felé. A kor folyóirataiban, zsebkönyveiben számos verse, elbeszélése, színdarabja jelent meg, kitűnt a palóc nyelvjárásról írt tanulmányaival. 1830-ig az esztergomi bencés gimnázium igazgatója volt, szerkesztette az Esztergomban Beimel Józsefnél megjelenő Uránia c. almanachot. Irodalmi és tudományos munkásságában csalódott, ezért élete utolsó szakaszában a kertészet és a mezőgazdaság felé fordult. A rend füssi birtokának jószágkormányzójaként halt meg. 3. A kismartoni születésű Packh János építész a bazilika építésének egyik vezetője volt. 1839-ben meggyilkolták, a bazilika altemplomában van eltemetve. 4. A Protomartyr: Szent István vértanú, ki a vértanúságot úgy szenvedte el, hogy agyonkövezték. 5. Schrott András bécsi szobrász az altemplom (kripta, sírbolt) lépcsőfeljáróiához két allegorikus szobrot készített (Gyász és Öröklét). 6. Bakócz Tamás esztergomi érsek 1513-ban a pápai trón egyik esélyes jelöltje volt. Hatalmas vagyonát a művészetek pártolására szentelte. A róla elnevezett kápolnát 1507-ben Szűz Mária tiszteletére építtette, sírkápolnájának szánta. A magyar reneszánsz építészet legszebb alkotása. 7. Ferenczy István (1792—1852) a magyar klasszicista művészet egyik jeles szobrásza. 8. Hess Mihály képe Vajk megkeresztelését ábrázolta. Nem a főoltáron, hanem a székesegyház főkáptalani tanácstermében helyezték el. A főoltárra az olasz Grigoletti vászna, Tiziano Assuntájának átfogalmazott és 13 méter magas, 6.5 méter széles változata került. 9. Argauer Máté belvárosi plébános és „népész" (ahogy egyik levelében nevezi magát), valamint Hélya Imre alispán az országos felhívásra 1837-ben létrehozta Esztergomban az első kisdedóvó intézetet. Az óvoda a Budai utcában (a mai Kossuth Lajos utca 60. számú házában) a közkórház mellett működött. A plébánosnak 1840-ben bekövetkezett halála miatt az óvoda megszűnt. 10. Kamenszky István vármegyei főorvos azzal tette nevét ismertté, hogy ő írta 1825-ben az első magyar nyelvű orvosi-doktori disszertációt. („A Magyarországi Levegő egészséges létéről..." L. Dr. Szállási Árpád: Adalékok Esztergom XIX. századi egészségügyéhez. Esztergom Evlapjai, 1979. 38—43. p.). 11. A Tudományos Gyűjtemény 1831. évi II. (február havi) kötetében csakugyan megjelent egy írás, amely — ha úgy tetszik — védelmébe veszi a megtámadott nagy férfit, és Kazinczynak is bizonyos értelemben elégtételt szolgáltat. Az írás szerzője Kis János, Kazinczy költőbarátja és evangélikus szuperintendens, a férfi, „ki a Kritikai Lapokban szemtelen vadsággal támadtatott meg", Pyrker László egri érsek. Kis tulajdonképpen könyvismertetést ír, írásának nincs is ezért önálló címe. A recenzens nagyon röviden szól Pyrker német nyelvű munkájának Kazinczy által készített fordításáról. Az érsek-szerzőt úgy dicséri, hogy Kazinczyt idézi: magas gondolkodású, szent érzésű ember, hexaméterei gördülékenyek, beszéde virágos. A fordításról az a véleménye, hogy az olyan, amilyent irodalmunk „tisztelt veteránusától" várni lehetett, mindent megad, amit prózai fordítás csak adhat. Hozzáteszi azonban, bárcsak hexaméterekben 387