Esztergom Évlapjai 1983

Hegedűs Raymund: Ádalékok Esztergom művelődéstörténetéhez a múlt század harmincas éveiből

fordította volna le az egész munkát. Ugyanakkor barátja védelmére is kel: „De a prózai fordítás is buzgó hálát érdemel mindenkitől, kik magyar könyvek olvasásában hasznos gyönyörködést keresnek" (Tudományos Gyűjtemény, 1831. II. k. 104. p.). 12. Bár homályosan fogalmaz, nem nehéz eldönteni, hogy kiket tartott Kazinczy a párducos Árpád tömjénzőinek. Irodalmunk ebben az időben két Árpád-eposzt ismert: az egyik Vörösmarty Zalán futása (1825) volt, a másik Pázmándi Horváth Ede Árpádiásza (1831). Az utóbbit a Kazinczy-párt már nagyon várta, az íróval Kazinczy éppen Pannonhalmán ismerkedett meg és barátkozott össze. El is kísérte őt gyalog pázmándi magányába, „szőlőházába''. Horvát Ede tehát nem jöhetett számításba, művét sem igen ismerték az országban, egyébként is „megkésett" alkotás volt. Csak Vörösmartyra célozhatott és mindazokra, akik a Zalán futását lelkes örömmel fogadták. 13. A négy író, költő: Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály. 14. Kazinczy már 1830. júniusában felajánlotta Pyrker-fordítását a hercegprímásnak: 1831. május 9-én elküldte Rudnay Sándor prímásnak utolsó utazásának egyik példányát is. Az egyházfő megköszönte az írónak az utazás történetét, és egyben sajnálkozásának adott kifejezést, amiért Kazinczy nem látogatta őt meg ittléte alkalmával. A levélváltást az esztergomi Prímási Levéltár őrzi, jelzete: Lit. Eccla. Nro 19. 112. sz. — Ügy látszik, Kazinczy esztergomi látogatásának nyoma maradt. Ugyanis Dr. Lepold Antal a Balassa Bálint Társaság Tudományos-irodalmi Szakosztályának 1931. nov. 7. ülésén arról beszélt, hogy Kazinczy javaslatára nem vörösre, hanem szürkére színezték a bazilika belső burkolatát, és a kupola tervezett laternáját sem készítették el. (Dr. Bárdos István: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság működése, 1926—1946. Esztergom Évlapjai, 1981. 112. p.). 15. Az útleírás szemelvényeinek forrása: Kazinczy Ferenc művei I. Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979. 568—593. p. A szerkesztő megjegyzése szerint Kazinczy közvetlenül az első kiadás megjelenése után maga törölte a fiatalabb írók, költők elleni heves kifakadásait. Az 1979-es kiadás az eredeti, teljes szöveget közli. 16. A kéziratos kötet első része (3—70. levél) Bereg megye leírása: Topographica Descriptio Comitatus Beregiensis; szerzője Laurentsik Krisztián munkácsi lelkész. Keletkezési ideje 1824. A kötet középső része (71—120. levél) a Statistico historicotopographica Descriptio Comitatus Strigoniensis címet viseli, a harmadik rész (121—150. levél) Esztergom német nyelvű leírását foglalja magában. A kötetet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őrzi, jelezete: Tört. — Földleírás 4-r. 5. sz. 17. Kőrösy László: Rumy élete. Budapest, 1880. (Nyomtatott a Buzárovits-féle könyvnyomdában, Esztergomban). A szerző a latin kéziratok kimutatásában 137. sz. alatt a következőket írja: „Math. Bélii. Descriptio Comitatus Strigoniensis, Hevesiensis, Schümegiensis, Árvaensis, Bereghiensis, Distructus Cumanorum et Jazvgum omnes." 112. p. Kőrösy nem jegyzi meg, hogy egy munkáról van-e szó, és az hol lelhető fel. Egyébként Bél Mátyás teljes munkájának a címe: Notitiae Hungáriáé novae historicogeographicae. 18. Helischer József kéziratos munkájának teljes címe: Statistico-Historico-Topographica Descriptio Comitatus Strigoniensis synoptice adornata a quodam Historiophilo Municipe Strigoniensi — vagyis: Esztergom vármegye statisztikai, történeti és helyrajzi leírása, röviden összefoglalta egy történelemkedvelő esztergomi polgár. Esztergomi Főszékesegyházi Bibliothéka, MSS. H. 492. jelzet. 19. Kőrösy László id. mű 118. p. 20. Helischer József esztergomi városi közgyám, az „árvák atyja" 1831. március 23-án arról értesítette immár Pannonhalmán lakó barátját, Szeder Fábiánt, hogy meg388