Esztergom Évlapjai 1983

Hegedűs Raymund: Ádalékok Esztergom művelődéstörténetéhez a múlt század harmincas éveiből

4. Zirctől Esztergomon át Selmecig Reguly Antal (1818—1858) nem irodalmár, hanem nyelvtudós, etnográfus és utazó volt. Bejárta Finnországot és Karéliát, a cári Oroszország területén felkereste a magyar nép nyelvrokonait. Nyelvi anyagokat és tárgyi emlékeket gyűjtött, hogy megfejtse a finnugor nyelvrokonság kérdéseit. De itthon sem ült veszteg, gyakran felkerekedett, és szekéren vagy gyalog ismerkedett a hazai tájakkal, például Zirctől Körmöcig. Ennek az utazásnak élményeit „Úti jegyzetek Zirczrül Körmötzig" címen naplója őrizte meg. A 12 levélből álló kézirat az 1830-as évek második felében keletkezett, és három füzetre oszlik. írásom az első füzetből merít, mely a Zirc—Esztergom—Selmec útvonalat írja le (22.). Az úti jegyzetekből nem derül ki, hogy Reguly melyik évben járt Esztergomban, egyik mondata azonban támpontul szolgálhat. Azt írta ugyanis, hogy a bazilikában „1831. óta az idén kezdődött ismét az építés". Tudjuk, hogy Rudnay Sándornak 1831-ben bekövetkezett halála után leállt az építkezés. A prímási széket csak 1838-ban töltötték be, az „idén" ezért feltehetően az 1839-es évet jelenti. Reguly feljegyzései technikatörténeti szempontból is figyelemreméltók. Esztergomban különösen a selmeci bányában használt Hell-féle vizemelő gép leírása tarthat érdeklődésre számot, hiszen a város bányagépészeti és bányavillamossági szakközépiskolája Hell József Károly nevét viseli. Bizonyosra veszem, hogy az úti jegyzetek itt közölt szemelvényei most jelennek meg először nyomtatásban. „Augusztus 12. Öt óra múlt, hogy indultunk. Az üdő kedvezett és a lovak .. . gyorsan méregették az előttünk nyúló utat." (Tatán nagy „bókolással" fogadták az utast. A város és a táj szerinte szemetgyönyörködtető.) „Egy jó óra múlatás után, a rendesen épült Tóváron tovább folytattuk utunkat Esztergomnak. Süttőnél — egy nagy márvány fejtővel bíró hely — láttuk a nyugvó nap utolsó sugarait — véle elnyugodott reményünk is Esztergomot láthatni. Az est sietve közelgett, s minthogy a szokatlan homokos út lovainkat is elfarasztá, Nyerges Üjfalun szálltunk meg. Augusztus 13. Nyerges Üjfalurúl, minekutána jól megróttak bennünket — a tegnapi hegysor mellett, mely Tatátúl Tétényig húzódik le a Duna mentébe, s mint látszik, a Vértesi hegyek által kapcsolatba van a Bakonnyal — egy kellemetes viruló tájon által érkeztünk Esztergomba. A nagyszerű templomon 1831. óta az idén kezdődött ismét az építés — nagy proporciója, a falak vastagsága és tömegessége bámulásra gerjeszti a nézőt, így az épület kúpját (= kupoláját) tartó falak 8 és 1/2 öl szélességüek. A kripta, Sz. István és Mária kápolnája (23.) már készen láthatók — és pedig: a Kripta oly tökéletes maga nemében, hogy kívánni feleslegest 383