Esztergom Évlapjai 1983
Szabó Mária: Az esztergomi kórház történetéhez (1837—1873) — A városi könyvtár Lőrinczy emlékeinek nyomában
A szabadságharc alatt és után katonákat ápolt az ispitában, röpirata szerint 5'84 egyént. (8. 1.) A szabadságharc bukása után eléggé dicstelen .a Lőrinczy-fivérek magatartása. Rezső már 1849 decemberében, József 1850-ben folyamodik a Kamenszky István halálával megüresedett megyei főorvosi állásra. Rezső kérvénye is előkerült, a legszebb kézírással s Lőritzy Rudolf aláírással. 2 7 A megyefőnöki főmutatók azt is elárulják, hogy József az 1855—58 -as években „Bezirksarzt", tehát a Bach-korszakban állásban volt, ha nem is főorvosi állásban, a megyénél 2 8, amely ekkor területileg sem egyezett a történeti vármegyével. Rezső 1850-ben katonák gyógyítása tárgy ában folyamodik, egy másik bejegyzés a mutatóban: „Lőrinczy Rezső alkalmazásáról az újoncozásban", majd 1852-ben: „Lőrinczy Rezső érdemeinek felsőbb helyen leendő elismerése végett terjesztett felirat és mellékletek azzal küldetnek vissza, hogy nevezett orvosnak saját előterjesztésével egészíttessen ki." Az iratok azonban már nincsenek meg. Valószínűleg az újoncozásnál tett érdemeiről lehet szó, s ezért nyerhette el az esztergomi városi kórház első fizetett főorvosi állását. A Bach-korszakban a felsőbb igazgatás ugyanis belenyúlt még a szabad királyi varosok igazgatásába is. „ ... doktor Schwarczel József megyei főorvos úr az egész megyében minden jótékony orvosi intézetnek igazgatója... az [esztergomi] intézetnek kórházi alakot adni fáradhatatlan iparkodott." (Lőrinczy 6. 1.) Palkovics Károlynak már 1852. évi jelentésében „abbeli aggodalmas és óvatos nyilatkozata foglaltatik, miszerint 36. évi buzgó hivataloskodása mellett a városi kórodából kitiltatván abbani felügyelet és a betegek gyógyítása már egészen a vármegye főorvosának illetőleg a megyének engedtetett által." 2 0 S 1853-ban a város kénytelen helybenhagyni Jagasich Sándor főispáni helytartó intézkedését a Lőrinczy Rezsőnek és Csernó Jánosnak adandó fizetésről. 3 0 Lőrinczyé évi 120 ft volt, amit 1858-ban felmondással 250-re erőszakolt fel —, Csernóé a város: alorvosi fizetésén felül 80 ft. 3 1 1853 tehát fordulópont a kórház életében. Kétségtelenül hasznos, hogy a városi kórházi főorvosi állást az általános tiszti főorvosi állástól elkülönítették. így az orvos több gondot fordíthat a kórházra. Más változások is történtek. A régi felügvelőt „tisztátalansága miatt" elbocsátották, s újat alkalmaztak; még egy ,,betegápolóné"-t vettek fel, az aggok és a betegek élelmezését pedig különválasztották. Ugyanaz a gondnok, de más-más ételt főzött. (Lőrinczy 7. 1.) A város részéről a kórház ügyintézője („igazgató") ekkor is Bleszl Albert volt. Most is fáradhatatlan a szükséges felszerelések előteremtésében. Jó alkalom volt erre az 1859-es olasz hadjárat, amikor a megyei főorvos nyomására a város azt jelenti, hogy száz sebesültet is kész fogadni. A felszerelésre a prímás, a káptalan és a város összesen 3600 forintot adományozott, de mihelyt a sebesült katonák eltávoztak, a kaszárnyában elhelyezett felszerelés is a kórházat gyarapította. Azonban az önkéntes adományokból sem futotta „a rongyos ingek, lepedők és pokrócok" folyamatos felújítására; a város házi pénztárát is többször igénybe kellett venni, vagvis a kórház adósságba keveredett. (Lőrinczy 9—11. 1.) Az ellátott betegek száma gyarapodott. 1853. márc. 16-tól 1861. augusz360
