Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

magas termetű, vállas, kerek arccal, szép barna, göndör hajjal. A kor legjobb tenoristájának számított, de csengő hangjához nem társult nagyobb színpadi tehetség. Partnerei merevségére panaszkodtak. Nagy érdemei vannak a magyar operajátszás megteremtésében. Esztergomi szereplésükről színlap és zsebkönyv nem maradt fenn. Tudjuk azonban, hogy innét Komáromba mentek, s társulatuk névsorát két komáromi színlapból ismerjük. Csoportját a debreceni színészek társulatának maradékából szervezte meg; hozzájuk csatlakozott a nem sokkal előbb Esztergomban vergődő Keszy. Színészei közül kiemelkedett Dézsy Zsigmond, aki a vidék egyik ígéretes drámai tehetsége volt. Karcsú termetével, dús fekete hajával, mézes beszédével vonzotta a közönséget a színházba. Pály társulatának sikerét bizonyítja, hogy önként ajánlott fel előadásonként egy húszast (pengőben) a szegények javára. Itt tartózkodásuk alatt ezt az összeget Pály nem fizette be a szegények pénztárába. így a tanács levelet küldött következő állomáshelyükre, Érsekújvárra, ahonnét válaszában az igazgató biztosította a város vezetőit, hogy a tartozást megfizeti (Ahogy ez rövidesen meg is történt.) Pályék társasága hamarosan csatlakozott a Kassán működő színészekhez. E kassai társaság egy csoportja — a vidék más legjobbjaival együtt — nemsokára csatlakozik a Budai Várszínház színészeihez, akik gerincét alkotják az ebben az évben megnyíló Pesti Magyar Színház társulatának. 1837-től e központi állandó színházunk műsor politikája meghatározó szerepet tölt be a vándortársulatok műsorválasztásában. Továbbra is szerencse kísérte az Esztergomba látogató színtársulatokat. A levéltári adatok tanúsága szerint Balla Károlynak 1838. január 25-én akkora bevétele volt, hogy ötven forintot fizethetett be az újonnan létesítendő kórház javára. (37) Balla társaságát mindig jobb színészek alkották. Hosszú éveken át aratott velük sikereket Pesten a Beleznay-kertben. Komoly érdemeket szerzett a magyar nyelv ápolásában, terjesztésében. 1839 március 30-án a következő bejegyzés került a város Tanácsának jegyzőkönyvébe: „Itt tartózkodó Tóth János igazgatósága alatt álló színész társaságnak Kiss nevű tagja játék közben nyilván pajkosságbul egy Párkányi Czigány muzsikus Prímást Ő Hercegsége Kopácsy József ország Prímása nevével nevezi, s így ezen Fő hivatalbul, Ö hercegsége nevébül tréfát űzni merészel, mely eránt ezen kihágásnak valósulván Kapitány úr a társaságot mutatványainak előadásátul azonnal eltiltotta, valamint a sértő Kiss színészt következő nap reggeli 6 óráig a város házánál tartani rendeltetett." (38) Tót János színigazgatóról egy 1854-ben beadott kérvényből annyit sikerült megtudnunk, hogy 23 évig volt színigazgató. Mivel nevét visszaemlékezések nem őrzik, jelentéktelen társulattal járhatta a vidéket. (39) 306