Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

J840 tavaszán Balog János társulata kapott játszási engedélyt. A március 9-ről fennmaradt egyetlen színlapjukon Kőszeghy Alajos vendégjátékát hirdették a kórház javára. Kőszeghyt szívesen látták a gyengébb vidéki társulatok vendégként, mert szép termetével, jó játékával meghódította a közönséget. Ez alkalommal Victor Hugó drámája az Angéló került színre. A prózában írt rémdráma a felvonások helyett napokra van osztva. A romantikus dráma elemei, a kém, a méreg, a gyilok, podeszta és a kóbor színésznő Hugó képzelete által váltak igazi drámai hősökké. A hála és a szerelemféltés összeütközése nagy hatást ért el a színpadon. Az előadás sikerét bizonyítja, hogy 44 forint 17 krajcárt fizettek be a ,.sénlődő emberiség felsegélésére." (40) 1841 őszén ismét A b d a y Sándor hozta el társulatát, amely 5 esztendő alatt megváltozott. A régiekből csak az Abday család maradt. Kiemelkedő tehetségű tagjuk nem volt. Műsoruk is átalakult. Jelentősen csökkent a német darabok száma, tért hódított a francia romantika. A német művek közül a Griseldis aratta a legnagyobb sikert, amelyet Fridrich Halm írt. Victor Hugónak, a francia romantika atyjának két alkotása került színre. A Borgia Lucrécía a 16. századi Olaszorszagban játszódik. A Tudor Máriában történeti témát elevenít fel. Szívesen játszották idősebb Dumas műveit, a Terézt, az Antonyt és a Keant. Ez utóbbiban, amelyet 1836-ban írt, a híres angol színész sorsát jelenítette meg. Színre került a Nesley torony is. A történeti dráma a 14. századi Párizs egyik legregényesebb épületéről szól. X. Lajos felesége, Burgundiái Margit űzte itt éjjelente orgiáit, s áldozatait a Szajnába vettette. A bemutatott magyar darabok közül Gaál József Peleskei nótáriusa érdemel említést. Hősében a maradiságot teszi nevetségessé. A cselekmény mozgatója Tóti Dorka, a boszorkány. A közönségre a népies alakok és a tündérek egyaránt nagy hatást gyakoroltak. Ilyen tündérjátékot hirdet Abdayék egyetlen megmaradt színlapja december 26-ra, Yetta, tündérhercegné címmel. A társaság súgója, Botos József zsebkönyvet adott ki Esztergomban, amelyből megismerhetjük a társaság név- és műsorát. Abdayék 1841 végén hagyták el a várost. 1843-ban a pozsonyi országgyűlésre több társulat szervezkedett, hogy a Fekete Gábor által nagy költséggel építtetett színkörben egyesített erőkkel lépjenek fel. Szabó József úgy egyezett meg Szákfival és Komáromival, hogy társulataik Esztergomban találkozva, együtt folytatják útjukat Pozsonyba. 1843 május 6-án egyedül Szabó társasága érkezett meg a városba, s az egyesülés csak Tatán történt meg. Szabóék ilyen állapotokat találtak ekkor Esztergomban: 307