Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

téka alkalmával csillogtatta tánctudását. Erdősnétől és Telepinétől is lát­hattak a nézők egy-egy magyar táncot. A népszerű daljátékokból, operákból úgyszintén szívesen énekelt egy-egy áriát Abdayné vagy Telepiné. Telepiné műsorán a Sevillai borbélyból és az akkor népszerű Havasi rémkirályból szerepelt egy-egy dal a quodli­bet-műsorban. Külön kell szólnunk erről az előadásfajtáról. Ebben komoly dráma és víg­játék — dallal, tánccal monológgal ötvözve — egyaránt előfordult. Érdemes végigtekinteni Abdayék quodlibet előadásának műsorán. Elő­ször egy Kisfaludy-vígjátékot, a Csókon nyert nőt mutatták be. Ezután a Hamlet következett. Érdekes játszani a gondolattal, hogy vajon miről szóit az a Hamlet előadás, amelynek Hamleten és Ophélián kívül — a színlap szerint — összes szereplője a két sírásó és a közelebbről meg nem hatá­rozott Szellem. A vándortársulatok a biztosabb jövedelem érdekében előfizetést, bérletet is szerveztek. A bemutatkozás után így tettek Abdayék is: bérleti felhí­vásuk 12 előadásra szólt. E sorozatot követően „a helybeli elnyomorodott szegények felsegéllésé­re" a Caesarió került színre. Az előadás 49 forint 15 krajcárral növelte a szegények pénztárának tőkéjét. Február 25-ével indult a második bérletfolyam, amely szintén 12 előa­dásból állott. Abday fiatal, sokoldalú erőkből álló társulatának sikeres állomása volt Esztergom. A polgárság ízlését nemcsak kiszolgálták, hanem fejlesztették is. A szövegtudás mellett a darabok színvonalas kiállítása, a jelmez és díszlet gondos elkészítése is vonzóvá tette előadásaikat a lakosság köré­ben. Erdősön kívül gyakran készített bonyolultabb díszleteket Traurig Ferenc helybeli „képíró"'. Ö álmodta színpadra a Három század gőzkocsi­ját, gőzekéjét és gőzfegyvereit, valamint a Doctor Faust bibliai díszletét. A szokatlanul színvonalas előadások — magasra állítva a mércét— meg­nehezítették az Abdayék nyomában Esztergomba látogató vándortársula­tok dolgát. 1837 márciusában Keszy József színésztársasága az országos vásár idejére érkezett Esztergomba. Gyengébb erőkből álló társulata nem nyer­te el a közönség tetszését. Nem tudott eleget tenni a tanács által kisza­bott feltételeknek, hogy fizessen be a Kórház javára 2 forintot, az „óvó intézetre" 1 forintot. (35) Ezért március 20-án felolvasták a tanács ülé­sén kérelmét, amelyben „mivel jövedelme oly silány, hogy három játék­ból is alig marad nékie egy forintya, ennélfogva a reá vetett taksát elen­gedtetni könyörgött." (36) Keszy tíz napi hasztalan próbálkozás után elhagyta a várost; s hamarosan lemondott az igazgatasról is, legalábbis rövid időre. Júniusban a kiváló tenorista P á 1 y E 1 e k tartott nyolc előadást a Magyar Király vendégfogadóban társulatával. Az igazgató szép színpadi alak volt, 305

Next

/
Thumbnails
Contents