Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

szegények javára a Magyar Király vendégfogadóban. A Cesario került színre, melynek tiszta bevétele 75 forint 53 krajcár volt. Ilyen magas öszszeget egyetlen társulatnak sem sikerült beszednie idáig, s a továbbiakban is mindössze egyszer sikerült Hetényinek. (24). E sikereket Abday elsősorban a próbákon elért jó összjátékkal, pontos szövegtudással, s nem utolsó sorban a közönség igényének és ízlésének megfelelő műsorösszeállítással érte el. Műsorát csak részben ismerjük az 1334. végén kiadott zsebkönyvből. (25). Ha végigtekintünk az előadott darabokon, kitűnik, hogy a szerzők s a színészek elsősorban a nézők érzelmeire kívántak hatni, s hatottak is, nem kis sikerrel. Véres tragédiák, szomorújátékok, vígjátékok egyaránt szerepeltek műsorukon. A nemzeti öntudat ébresztését szolgálták a vitézi játékok. Hátborzongató volt Raupach Ördög Róbert című drámája. Hőse I. Róbert normandiai herceg, a középkor tipikus kalandora. Vakmerő, vitéz, vérszomjas, kegyetlen, de a tiszta szerelem meggyógyította. Körnertől két darab került színre. A Zrínyi — magyar főhősének köszönhetően — itt is biztosította a sikert, a Hedvig gyenge színdarab volt számos szerkesztési hibával. Bemutatták Nestroy Lumpáciusz Vagabunduszát, mely a kor legnépszerűbb vígjátéka volt. Az úttörő magyar színészvilág kedvvel játszotta a Formenterai remetét Kotzebuetől, akinek ezen kívül is számos műve aratott nagy sikert. Alig maradt el tőle népszerűségben Birch-Pfeiffer Carolina. Egyik sikerdarabja, a Halott rabló lehetőséget adott a színészeknek, hogy számos jó szerephez jussanak. Abdayék két ízben is bemutatták. A Szapári Péter hőseit így jellemezte a szigorú Vörösmarty: „Üres felületes charachterek, pityergő és ordítozó nép űzi egvmást a színpadon keresztül." (26) A francia szerzők közül csak a másodrangúak kerültek Abday színpadára. Ducange híres melodrámáját itt mutatták be Ötven év egy játékos életéből címmel. (Az eredetiben: Harminc év. . .) A Faust drámákhoz hasonlóan ebben is a gonosz szellem tereli rossz útra és készteti gyilkosságra a főhőst. i A spanyol barokk nagy alakjának, Calderonnak az Elet álom című híres darabját játszották, amely a látszat és valóság problematikáját illusztráljaEredeti magyar művek is szerepeltek Abdayék műsorán. Színre került Gombos Imre szomorújátéka az Esküvés, amelyen látszik, hogy szerzője jól ismerte a színpadi hatásokat. A darab Lessing Emilia Galottijára emlékeztet. A cselekmény fő mozzanatait ebből vette. Beleszőtte a drámába Bessenyei György felvilágosult gondolatait is. Katona Józsefnek két művét is műsorára tűzte Abday Sándor. Színre került a Hédervári Cecília, amelynek eredeti címe Aubigny Clementina volt. 1834. december 23-án mutatták be a Luca széke vagy Karácsony éjszaká300