Esztergom Évlapjai 1983

Pifkó Péter—ZacharAnna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon (1816—1849)

ja a templom küszöbén című darabját. Katona 20 évesen írta ezt a drámát. Élesen felismerhető benne a Hamlet hatása és a Haramiák motívumai. A megoldás Kotzebuera emiékeztet. Körtés személyében először kap szerepet a nép a színpadon. Találkozunk a Bánk bán más elemeivel is: örülés, bájital, megcsalt férj. Az orvos alakja Biberach és Ottó előfutára. A színmű minden érzelgőssége ellenére is nagy sikert aratott. Kisfaludy Károlytól az Ilka vagy Nádorfehérvár bevétele került színpadra. Főhőse a lelkes magyar honleány típusa. Színre került a Csalódások is, Kisfaludy legsikerültebb és legtöbbet játszott darabja. Igen élénken rajzolt korabeli típusokat állít elénk. Munkácsy János Garabonciás diákja Raimund színműveinek nyomát hordozza magán. Csekély irodalmi értékű, de népszerű darab volt: színszerűségével és látványosságával vonzotta a közönséget. Az 1835. év elején Gyöngyösi Pál által szerkesztett zsebkönyv nemcsak az 1834-ben Esztergomban tartott előadásokat sorolja fel, hanem egyéb olvasnivalót is kínál. Az újévi köszöntő vers után Munkácsy Pál Egy elhervadó rózsa végszava című romantikus költeménye olvasható. Dain Terézia is a tollforgató színésznők sorába tartozott. Tiszta óhajtás című versében egykori kedvesétől vesz búcsút. Olvashatjuk még Abday Sándor köszöntő sorait I. Ferenc születésnapjára. Ismeretlen szerző a feleségválasztáshoz szolgál tanácsokkal. Ragadjunk ki közülük egyet: ,, . . . aki minden gyáva munkákat szünet nélkül kézben nem forgat S néha eszes velős mondásokat Kiss-bül, Himfi- bűi előhordogat, Kazinczyt olvassa mulatságra, az bizonyosan jó feleség lesz." A zsebkönyv közölte az akkor élő színészek és színigazgatók neveit is. (27) Abday színtársulata tavaszig időzött városunkban. Az 1835 végén Komáromban kiadott zsebkönyvükben így emlékeznek az itt eltöltött időre: „ezen év lefolytában megfordult ezen társaság Esztergomba, mellynek pártfogása alatt hét hónapig pihent, — s mellynek emlékét háládó szívvel őrzi." (28) Baky Gábor társulata 1835 Karácsony havában tért vissza Esztergomba néhány előadásra. Színészeinek egy része a korábban ismertetett Fekete-társulatból került hozzá. Itt találjuk Berényit, Halasi Máriát, Szalait. Csak december 6-i előadásukról tudunk. A Don Jüan vagy a kőbálványvendég című vígjátékot mutatták be. (Szerzője az olasz Da Ponté, akinek hasonlóan kalandos élete volt, mint barátjának, Casanovának. Mozart számos operájának, így a Don Jüannak is ő írta a szövegkönyvét.) Berényi József a társulat esztergomi tartózkodása idején kiadott egy kis verseskönyvet, amelyet Játékszíni nefelejtsnek nevezett. Az előszón kívül 4 verset tartalmaz, Nefelejts, Tavasz, A reggel és a Rózsa panasza címmel. Hosszabb dunántúli vándorlás után 1836. január 10-én visszatér Abday 301